- Kössz a kedves fogadtatást. -próbált viccelődni de a lánynak ez egy kicsit sem jött be.
- Mért mire számítottál? Öli puszi és nyakba borulás?
- Nem, arra nem. Bejöhetek?
- Minek? Talán valaki ismét kitalálta, hogy összejöttem valakivel? Ezúttal kivel, Scott-al?
- Nem, nem erről van szó. Szeretnék bocsánatot kérni. Hülyén viselkedtem és túlreagáltam. Nem kellett volna elhinnem Jane-nek amit mond, de olyan őszintén adta elő és nagyon aggódott.
- Gyere be, ne a folyosón beszéljük ezt meg! -tárta ki az ajtót, a férfi bement- Igazad van, nem kellett volna elhinned.
- Nem is hittem el igazán, csak....még meg sem tudom magyarázni.
- Figyelj Charles az tény, hogy elhitted mert akkor nem vontál volna minket kérdőre. Engem nem is ez bánt igazán, jó ez is de nem a legnagyobb részt.
- Akkor talán az, hogy olyan durva voltam?
- Nem, nem voltál az. Engem az bánt igazán, hogy fel sem merült benned, hogy talán ez az egész kamu vagy csak félreértés. Te simán, első szóra bekajáltad, hogy viszonyom van Logen-nel. Pedig ő az apám lehetne, könyörgöm!
- Igazad van, nagyon sajnálom hidd el! Ha tehetném visszaforgatnám az időt! Nem így kellett volna viselkednem, belátom. Remélem jóvá tehetem valahogy? -nézett bűnbánóan.
- Hát... Nem is tudom....
- Kérlek had tegyem jóvá! De ha nem gond, kérnék tőled egy szívességet!?
- Mit? -nem hitt a fülének, hogy ezek után van képe szívességet kérni.
- Megmutatnád hogy kell ezt a szerkezetet használni? Mert én nem jöttem rá. -mosolygott.
- Ezt a gombot kell benyomni.
Kicsit meglepődött, hogy rajta van a gép, nem gondolta, hogy ezek után felveszi. Furcsa! Biztos csak lelkiismeret furdalásból vette fel.
- Na és hogy működik?
- Charles nem kell most azért felvenned mert megbántottál és így könnyítenél a lelkeden.
- Te azt hiszed, hogy azért hordom mert ezzel akarok kompenzálni? -kérdezte meglepetten és enyhén dühös hangsúllyal.
- Mért, nem?
- Nem! Azért viselem mert örülök neki és igazából már nagyon vágytam arra, hogy újra járhassak. Csak magyarázd el hogyan működik!
- Agyhullámokkal. Ugyanúgy működik mint egy normál láb. Az agyad ingereket küld a gépbe és az azt teszi amit te éppen akarsz csinálni. Ha sétálni akarsz akkor veszi az ingert és sima séta üzemmódba kapcsol. Futásnál futsz és így tovább.
- Ez csodálatos! Akkor kipróbálom!
Felállt a kerekesszékéből és láss csodát, járni kezdett. Nagyon örült neki, végre újra járhatott, amit már évek óta nem csinálhatott.
- Maya ez csodás! Tényleg olyan, mintha a saját lábaimat használnám! Elképesztő!
- Plusz nem is látszódik, így olyan mintha tényleg a lábaidon járnál.
- Hogy érted, hogy nem látni? Hisz látom.
- Most még! -emelte fel ujját, odament és megnyomott egy gombot a szerkezeten ami láthatatlan lett- Most már nem!
- Hűha! Ez tényleg csodás szerkezet! És mennyit dolgozhattál vele!? Én meg....mindent elrontottam....
- Mindegy. A lényeg, hogy működik.
- Annyia rosszul érzem magam!
- Inkább felejtsük el. Ahogy mondtad is, a múltat nem tudjuk megváltoztatni. Bárhogy is szeretnénk. -mondta ezt már halkan.
- Rendben. Akkor szent a béke? -kérdezte mosolyogva.
- Persze.
- Annyira örülök, ígérem jóvá teszem. De most megyek, hagylak pihenni. Jóéjt!
Csak bólintott aztán lefeküdt aludni. Már nem volt dühös és szomorú sem, de a csalódottság továbbra is megmaradt és fogalma sem volt, hogy ez elmúlik-e valaha! A következő napokban nagy volt a nyüzsgés, mindenki készülődött az ünnepekre. Legtöbben haza utaznak a családjukhoz és csak a következő évben térnek vissza. Persze aki nem akar vagy nincs hova mennie az természetesen ott marad.
Az egyik reggelen Maya azt vette észre, hogy mindenki olyan furán viselkedik, főleg Charles. Mintha várnának valakit.
- Szia Logen! Mi folyik itt? Vártok valakit?
- Ja igen te nem is tudod. Ilyenkor látogat haza Raven és Charles ilyenkor eléggé be van sózva. Hisz egy évbe csak egyszer jön el és azt is csak karácsonykor.
- Áh így már érthető. Na és meddig marad?
- Nem tudom. Az tőle függ és attól, hogy a professzor meddig bírja ki, hogy ne kezdjen el neki ,,jó tanácsokat adni" hogy maradjon itt és éljen velünk.
- Értem. Szóval még mindig odavan érte!? Ez már egy kicsit gáz. Már bocsi.
- Hát ők már csak ilyenek. Charles még mindig megpróbálja irányítani és manipulálni Ravent, aki meg nem bírja elfogadni, hogy Charles sosem fog megváltozni.
- Olyanok, mint a rossz házasok! -nevetett- Na megyek várnak rám. Hali! -elrohant.
A tetőn várták őt a barátai, Lori és Damien. Ez afféle búcsú összejövetel, mert Lori elutazik az ünnepekre a családjához.
- Hiányozni fogsz! -ölelte meg barátnőjét.
- Te is, de csak két hét és írni fogok amikor csak tudok. Majd sokat chat-elünk.
- Igen. Nagyon vigyázz magadra és boldog karit!
- Nekem is hiányozni fogsz és azért nekem is írj majd!
- Persze alap! -ők is összeölelkeztek.
- Sziasztok skacok! -intett nekik.
- Szia! -köszöntek kórusban- Na ketten maradtunk.
- Ja... Tényleg mondtad, hogy összehoztál valami kísérletet. Megmutatod?
- Persze Maya, gyere menjünk le!
Lementek az udvarra ahol Damien elment a laborba és elhozta a kísérletét. Elmentek egy olyan helyre ahol senki sem láthatja őket.
- Na itt jó lesz! Ezt figyeld!
Kinyitotta a kis fioláját és egy kicsit a földre öntött a zöld löttyből. Először nem történt semmi, de aztán aprón megremegett a föld és zöld kristály tört elő a földből.
- Azta!!! Ez nem semmi! Hogy csináltad ezt?
- Én mondtam, hogy értek a kémiához!
- Nagyon klassz! De van benne fém is ugye?
- Igen némi ezüst kivonat. Honnan tudod?
- Érzem. Tudod, én is mutáns vagyok! -mutatott végig magán.
- Igen, de én azt hittem, hogy csak a vassal bánsz el...
- Nem, bármely fémmel ami szerepel a periódusos rendszerben sőt azzal is ami nem. -kacsintott- Na gyere menjünk vissza!
Ahogy visszaértek a bejárathoz egy alakba belebotlottak. Szószerint. Ahogy annyira beszélgettek észre sem vették, hogy áll egy alak az ajtóban, így mind a hárman a földön kötöttek ki.
- Nem tudsz vigyázi? -szólalt meg nem túl kedvesen az idegen.
- Én?? Hisz te álltál az útba! Honnan kellett volna tudnom, hogy te itt állsz? Várjunk csak! -nézett végig a lányon- Te nem Raven vagy?
- A Mistic-et jobban szeretem. Ismerlek talán?
- Nem. Maya vagyok, Charles barátja. -nyújtotta kezét, de őt egy cseppet sem hatotta meg.
- Raven, hát itt vagy!? -jött le hatalmas mosollyal a lépcsőn a professzor- Azt hittem már el sem jössz!
- Charles, szia! -ölelte meg- Már hogyne jönnék!? Hisz minden évben eljövök nem? Egyébként te hogy hogy jársz? Ne mondd, hogy újra szeded azt a gyógyszert!?
- Nem dehogy! Maya-nak köszönhetem. Épített nekem egy szuper gépet amivel újra járhatok. Amiért nem győzök hálálkodni.
- Amit befejezhetnél mert már uncsi. Te is tudod, hogy nem ezért tettem!
- Ez milyen kedves! Köszönöm Maya, Charles nevében is! Olyan jó, hogy újra járhatsz! -húzta el onnan a férfit, aki készséggel követte a gyerekkori barátját.
Maya mérges lett és megfogva Damien kezét lábát a földhöz csapkodva rohant fel a szobájába, aminek ajtaját hangos csattanással csapta be.
- Mi bajod lett Maya? -kérdezte a fiú, aggódva barátjáért.
- Figyelted azt a nőt? Az egy két lábon járó rosszindulat! -mondta idegesen.
- Raven? Szeintem nem volt bunkó.
- Te most viccelsz ugye!? Nem láttad hogyan beszélt hozzám? Milyen stílusban válaszolt? Megáll az ész! -jákált fel-alá a szobában.
- Hát én nem tudom... Még meg is köszönte, hogy megcsináltad a professzornak azt a járógépet.
- Ugyan már Damien! Ne légy naiv! Azt csak Charles előtt mondta. Le merem fogadni, kicsit se gondolta komolyan! Valami itt bűzlik és ki kell derítenem mi az!
- Nem gondolod, hogy ezt eltúlzod? Jó lehet kicsit mogorva volt, de biztos azért mert szeretne a proffal lenni. Hiszen évek óta nem látták egymást.
- Nekem Logen azt mondta, hogy minden évben eljön.
- Nem, ez nem így van. Régebben talán. De már három éve nem volt itt.
- Ezt te honnan veszed?
- Scott mondta mikor órám volt vele.
- Értem. Mindegy, akkor is kiderítem mi folyik itt! Most ha nem bánod zuhanyoznék és lepihennék!
- Persze, jövök én is.
- Damien! -szólt rá.
- Csak próbálkoztam. -nevetve ment ki a szobából.
Maya elment fürödni és közben azon agyalt, hogy Logen mért mondta azt, hogy Raven minden évben idejön!? Ez sehogy sem illett a képbe, hiszen ő sosem hazudik! Most mért tenné? De ha nem Logen akkor.... akkor Damien hazudik neki. De vajon miért? Mi értelme ennek az egésznek? Fogalma se nem volt, de annyit mindenképpen tudott, hogy feltétlen meg kell tudnia mi folyik itt! Lehet hogy ez egy csapba?