Belépés
Elfelejtettem a jelszavamat

4. rész

2021-09-23

Sky-hoz érve a lány már kíváncsian várt az ajtóban, hogy miért akartam olyan hirtelen átmenni hozzájuk. Bementünk és elmeséltem neki, hogy mire értem haza és miért nem akartam egy pillanatig sem ottmaradni! Megértette rögtön és együttérzett. Bár igazából fogalma sem volt milyen a helyzetem, hiszen az ő szülei minta emberek. Az apja szinte világhírű orvos az anyja pedig sztár ügyvéd, mindketten elismert, sikeres emberek és emellett gazdagok is.
Miután kicsit kipanaszkodtam magam rendeltünk egy pizzat és édességet, majd leültünk filmezni. Jó volt kicsit megfeledkezni az elcseszett életemről.
Másnap késve keltünk fel így szó szerint rohantunk a suliba. Ott már mindenki hattyú halálozott a fiúk „édesen hiperszuper cuki" fellépése miatt. Blöah! Sky nem tudta miről van szó és nagy vonalakban elmeséltem neki, hogy miről van szó és felháborodott amiért nem mondtam neki ezt este. Chh... Örültem ha kivertem a fejemből apámat és a suttyó haverjait, nem kell még az is, hogy rájuk gondoljak. Isten ments! A harmadikra felérve totál elfáradtam, lihegtem mint aki legalább egy maratont lefutott. A teremben már várt az ofi és ideges volt amiért a két jómadár -ahogy ő hívja őket- még mindig lent szerepelt. Gyorsan a helyemre siettem nem akartam én is egy letolást. Mr. Howard az asztalra csapott és mérgesen ment le a két fiúért. Akikkel csak hosszú idő múltán tértek vissza, biztos tettek egy kitérőt az igazgatói felé. Hahaha, megérdemlik! Végre, van igazság! Tudom, elég kárörvendő vagyok, de ez van... Lógó orral és szemeiket lesütve témferegtek a helyükre majd a szokásostól eltérően csendben voltak egész órán. Na ilyen se volt még.
Mr. Howard szólt nekem, hogy maradjak bent óra után mert szeretne velem beszélni. Nem tudtam mi lesz a téma de kíváncsian vártam. Kincsengő után az asztalhoz mentem és ott álltam amíg a többiek kimentek. Mikor már senki nem volt bent a tanárúr akkor kezdett neki a mondandójának.
- Köszönöm, hogy itt maradtál! Mondd csak kérhetnék egy apró szívességet tőled? -hangja itt ott megakadt, hm ez érdekes.
- Attól függ mi az!?
- Nyugi semmi illegális, csak a jövőhéten jön egy új diák és szeretném ha kicsit körbe vezetnéd az iskolában, megmutatnád miként dolgozunk itt és segítenél az elmaradt leckékkel!
- De mért én? Akkor Ana minek van?
- Tudom, hogy ő a titkárotok de mind tudjuk, hogy te vagy az osztály sőt az egész évfolyam legjobb diákja. Remekül bánsz a kamerával és van érzéked a téma választáshoz. Szerintem te jobban be tudnád avatni Adam-et a szakma rejtelmeibe, mint Ana.
- Ja értem, most ez a nyalizós rész volt és nekem most kéne igent mondanom ugye? -kérdeztem szarkasztikusan.
- Medi... -ingatta fejét nevetve.
- Mi az? -utánoztam hanglejtését.
- Kérlek vállald el!
- Mit kapok cserébe?
- Óhh...majdnem mondtam valamit te lány! -nevetni akart de inkább visszafolytotta nehogy valaki meghallja.
- Kössz nem azt add csak a mennyasszonyodnak!
- Miranda! -szólt rám szigorúan, tudtam zavarba jött, ezzel a szöveggel mindig zavarba hozom, hihi- Nem is arra gondoltam, hogy lehetsz ilyen!?
- Áhh ez velemszületett dolog. Amúgy meg én sem arra gondoltam, rossz aki rosszra gondol! Én arra a csúcskategóriás, nagyfelbontású kamerára gondoltam amit kértem szülinapomra de nem kaptam meg! -tettem karba a kezem- Pedig megígértétek Haris-el, hogy megveszitek nekem... -biggyesztettem le ajkaim.
- Hogy te mekkora egy zsarnok vagy! -háborodott fel játékból- De jólvan, legyen. Megkapod, ha(!) -emelte ki- jó visszajelzést fogok kapni Adam-től!
- És még én vagyok a zsarnok, szép... De legyen, ezt bevállalom. Viszont akkor tényleg most már kapjam is meg!
- Eskü meglesz! -tette szívére a kezét.
- Rendben. Akkor számíthatsz rám.
- Köszönöm, sokat segítesz ezzel!
- Ja, gondolom... Most lépek órára mert Mrs. Hill kinyír. Csövi!
Elköszöntem és rohantam matekra. Kíváncsi voltam ki lesz az új osztálytársunk. Remélem rendes gyerek lesz és nem az a nagyképű, mindenkibe belekötős fajta! Viszont abban is bíztam, hogy nem az a nagyon visszahúzódós muja srác lesz aki hagyja magát folyton megverni. Szünetben elmeséltem a hírt Sky-nak, aki rögtön arról kezdett faggatni, hogy milyen a srác, jól néz-e ki stb. Hát nekem azt meg honnan kéne tudnom? Egyáltalán ki nem szarja le!? Addig örülök amíg nem látok pasit a közelemben! De úgy tűnik egy ideig most pesztrálnom kell a drága Adam-et, remélem nem gyenge elméjű és elég lesz csak egyszer megmutatni mi hol van és beéri azzal ha elmagyarázom és megmutatom hogyan dolgozunk itt! Semmi kedvem nincs hetekig a bébiszittert játszani!
Hazafelé elkezdett esni a hó. Szuper... Nem szeretem, sem a telet! Vagyis azt igen csak a hideget nem! Hiába van rajtam a szekrényem kb 90%-a akkor is megfagyok, brr... Fülemben fülesemmel lassan lépkedek előre. Semmi kedvem megint arra hazamenni, hogy a drága apukám ott vedel a faszkalap borbarátjaival... Olyan undorítóak! Hangosan üvölt a zene, és kedvenc számom dallamai megtöltik hallójárataimat. Egyszercsak mintha kiabálást hallanék, kiveszem fülhallgatómat, hogy megbizonyosodjak arról jól értettem-e a beszűrődő zajokat. Megfordulva egy nemvárt dolog lepett meg! Matthew volt az aki kiabálta a nevemet és amint észrevette, hogy meghallottam futni kezdett felém. Na ez meg mit akar? Megálltam, megvártam amíg utolér. Futásából megállva erősen lihegett, na látom ő sem a sportok embere...
- Mit akarsz Matt?
- Behszhh-beszélnihh... -kapkodta a levegőt.
- Miről? És ha a haverjaid meglátnak?
- Nem fognak, próbán vannak.
- Neked is ott kéne lenni nem?
- Meds kérlek! -hmm milyen rég hallottam már ezt a becézést, régen csak ő hívott így.
- Mondjad ha már itt vagy... -sóhajtottam.
- Kérnék egy kis szívességet.
- Micsodát?
- Nem kérdeznéd meg a nagybátyádat, hogy kiadná-e az éttermét nekünk a hétvégére?
- Minek az nektek? Otthon nincs kaja?
- De van. Nem enni akarunk! Tudod egy új dallal készülünk és szeretnénk hozzá egy videóklippet. Az étterem pedig pont megfelelő helyszín lenne! Nagyon klassz hely, szép a dekor meg kb minden passzol. Legalább is régen nagyon szuper volt... -hangja csendesebb lett a végére, ez a régen szó, hmm...
- Ja, még most is az, sőt mégjobb! Az idő megy és haladni kell vele...
- Igaz... Na, akkor...megkérdezed?
- Hát nem is tudom. A többiek mit szólnak hozzá? Nem fog derogálni Brad-nek és Travis-nek, hogy ott kell lenniük? Hiszen mégis csak az én nagybátyámé az a hely!
- Nem. Sokat változtak, ők is... Már egyáltalán nem olyanok mint régen.
- Ennek nagyon örülök! -bár ez inkább csak irónia volt részemről- Hát figyu futok egy kört Haris-nél de nem ígérek semmit.
- Kössz Meds, ezer hála érte! -hirtelen megindult felém, mintha meg akart volna ölelni de én hátráltam, engem ő csak ne ölelgessen- Na én akkor megyek...így is késésben vagyok a próbáról. Kössz szépen mégegyszer! Szia! -elrohant.
Gyorsan elhadarta a szövegét majd sietett is útjára. Biztos sértette az egóját, hogy nem akartam, hogy hozzámérjen. De nálam az ilyesmi nem jön be! Évekig úgy tesz mintha levegő lennék, aztán most meg hirtelen felkeres... Oké, hogy én mondtam ki a végét a barátságunknak de nem igazán tiltakozott ellene, sőt! Nem is igazán értem magam miért ígértem meg, hogy rákérdek Haris-nél, hogy odaadja-e az éttermét!? Talán túl jószívű vagyok... Ez fog engem a sírba vinni!
Hazaérve szerencsére apám nem volt otthon, biztos dolgozni van, szerencse! Elvonultam a szobámba és leckém megírása után vettem egy jó illatos, forró fürdőt. Közben folyton az járt a fejemben, ahogy ma Matt megkeresett. Sosem gondoltam volna, hogy valaha is lesz még olyan időszak amikor beszélünk egymással. Bár sok év eltelt azóta, hogy nem dumáltunk de ő semmit sem változott... Max annyit, hogy már nem kisfiú hanem felnőtt férfi lett belőle, kb... Bár ábrázatát elnézve mondanám inkább tinisrácnak, mint felnőttnek de kora másról árulkodik. Nagyapja ázsiai származású volt így a géneknek köszönhetően fiatalos arca van. Talán ezért is jön be a kiscsajoknak (is). Láttam már gyerekes anyát is a rajongói közt, hehehe... De szerintem ezt azért nem kell szégyellnie, max ha lenne köztük valami!
Telefonom pittyegése rázott vissza gondolataimból, megnéztem és Sky írt. Visszaírtam és beszéltünk egy darabig szerencsére, mert már elegem volt abból, hogy annyit agyalok Matthew-n és a múlton! Megígértem magamnak, hogy elfelejtek mindent és kitörlöm a fejemből! Közben írt Jeremy is, hogy a hétvégén meghív egy ebédre amiért segítek neki az új leendő diák kapcsán. Belementem hiszen szeretek vele/velük lógni és örülök, hogy újra láthatom a bátyuskámat, meg ha már ott vagyok akkor beszélek vele, ha már egyszer úgy alakult. Csak győzzem kivárni.....

Hozzászólások (0)