Mióta az a videó kikerült az internetre folyton mindenki csak engem zaklat! De szó szerint! Mindenki azt akarja, hogy hívjam ide Matt-et és béküljek ki vele! Hiába mondom, hogy nekem eszem ágában sincs, mintha falnak beszélnék. De kikötöttem, hogy ne merjék felvenni vele a kapcsolatot és idehívni! Néhány nap múlva lenyugodni látszódtak a kedélyek. Végre tudtam foglalkozni a fontos dolgokkal is! Alig pár nap és végre megjönnek Haris-ék is! Már nagyon vártam a találkozót, olyan rég láttam már őket! Szerintem ha meglátom bármelyikőjüket is tuti elsírom magam! Nagyon készültem, hogy mindennel kész legyek, beadandók, házifeladatok és egyéb házkörüli munkák. Elmentem ajándékokat nézni, miket vegyek a „vendégeknek". Nem volt olyan nagy díszítési mániám így csak a nagyon szükséges sablon kellékeket raktam ki. Ajtóra való koszorú, csengők, néhány girland és égősor. Nem vittem túlzásba, meg amúgy se vagyok oda annyira ezért az ünnepért, mondjuk másért se nagyon.
Már 20-a óta nem kellett bejárnunk a suliba így 22-ére beszéltem meg, hogy jöjjenek el hozzám. Így is lett! Olyan 10-11 között érkeztek meg, Haris autójával. Amint meghallottam ahogy leparkol már szaladtam is ki. Kivételesen most semmilyen rossz kedv, borús hangulat nem volt rajtam. Skyler-t öleltem meg legelőször, aztán a nagybátyámat. Jeremy nem jött el, ő úgy döntött, hogy a barátnőjével tölti az ünnepeket. Megértettem, de azért jó lett volna látni, na de mindegy. Behívtam őket a kis lakásomba, nem volt az a hű de nagy ház, de nekem pont elég. A bácsikám a vendég szobában kapott helyet, Sky pedig velem alszik az én szobában, úgy is két ágy van benne. Mikor mindenki berendezkedett leültünk átbeszélni az elmúlt hónapok történéseit. Volt itt szó, suliról, munkáról, magánéletről és persze az étteremről. Azért Sky szóba hozta Matt-ék nyilatkozatát, de mondtam, hogy ne beszéljünk róla, ne rontsuk el ezzel a hangulatot. 24-e délelőtt Hannah is eljött és később Laura és csatlakozott. Hamar megtalálták a közös hangot Skyler-el, aminek nagyon örültem! Együtt készítettük el a karácsonyi menüt, sütiket és közösen feldíszítettük a korábban vásárolt fenyőfát. Haris persze nagyon örült, hogy ennyi lánnyal volt körülvéve, néha meg is jegyezte. Persze csak viccből, legalább is gondolom... Estefelé amikor a fát csinosítottuk beszélgettünk, közben szóltak a szokásos karácsonyi dalok.
- Nagyon klassz lesz a fa! -nézett végig rajta Hannah.
- Jaja tök szuper, de nem is csoda hiszen mi csináltuk! -jót nevettünk Laura viccén.
- Te Medi, még mindig ki vagy akadva? -nézett rám Hannah.
- Miért? -nem tudtam hirtelen mire érti.
- Tudod, a videó miatt!? -na klassz, témánál vagyunk...
- Légyszi ne! Ne beszéljünk erről, nem akarom, hogy tönkre menjen az ünnepi hangulat!
- De miért? Hiszen olyan aranyos volt ahogy elnézést kértek tőled és bevallották az igazat! -mondta elalélva Hannah.
- Nem érdekel! Lehet őszinte volt, de túl kevés túl későn! Ha tényleg annyira sajnálnák amit tettek, akkor ezt jóval hamarabb megteszik, nem hónapokkal később! Plusz -emeltem fel mutatóujjam- ha annyira akarna Matt találkozni akkor nem engem kér arra, hogy keressem meg hanem idejön! Tudja jól, hogy itt vagyok hiszen tudta mindigis, hogy ebbe a suliba akartam járni! De még ha el is felejtette, ott a közösségi oldalam! Ha annyira akarna akkor megtálalna, hiszen nyilvánosan ki van írva hol lakom! De ő erre sem képes... Akkor miért lépjek én? -elhallgattak, belegondoltak abba, hogy van igazság abban amit mondtam.
- Lányok, hagyjátok már szegény Medi-t, ne rontsátok el a kedvét! -állt mellém Sky- Inkább fejezzük be a díszítést aztán álljunk neki végre a vacsinak! -csapta össze tenyerét.
- Igaz bocsi, többet meg se szólalok! -tette szívére kezét Hannah.
- Na csajok nem marad dísz hahaha! -ugrott neki a nagy gömbökkel teli doboznak Laura.
Ezután már jó kedvvel, nevetve fejeztük be a díszítést. Olyan hét körül asztalhoz ültünk és jól befaltuk az összes kaját. Milyen érdekes, hogy sokkal könnyebb megenni mindent mint elkészíteni! Hehe! Aztán szokásos, ajándékozás következett. Nagyon örültünk a másik ajándékának mégha gondolatban mást is mondtunk. Laura nem sokkal később elbúcsúzott, hogy odaérjen a szüleihez San Diego-ba. Hannah reggel köszönt el, ő a nagyszüleihez utazott el, sajnos a szülei kiskorában meghaltak. Hosszasan elbúcsúztunk majd újra hármasban maradtam Haris-ékkel. Nyugisan telt a nap, filmeztünk, beszélgettünk és a bácsikám mesélt a gyerekkoromról, anyáról és a régi dolgokról. Mosolyogva hallgattam végig amikor azt mesélte, hogy anya hogyan ismerkedett meg apával. Jó volt hallgatni ezeket, mintha újra velem lenne. Este készítettünk Sky-al forrócsokit, ez már nálunk hagyomány! Minden évben, még ha csak erre a kis időre is, összejövünk egy kiadós forrócsokizásra! Ahogy a kandalló mellett ültünk észre vettem, hogy barátnőm egyre furcsábban kezdett viselkedni. Mintha ideges lenne...
- Skyler, minden rendben van?
- Persze! Mért ne lenne?
- Nem tudom, te viselkedsz furán! Mi bajod van?
- Semmi tényleg! -közben folyton az ajtót leste.
- Vársz valakit talán? -biccentettem az ajtó felé.
- Én? Pff dehogy is! -hangja kb két oktávot ugrott, innen tudtam, hazudik!- Kit várnék ugyan?
- Nem tudom, de azt igen, hogy most kamuzol! Na vagy megmondod az igazat vagy én itthagylak! -fel akartam állni, de visszahúzott.
- Jó-jó! Igazad van, várok valakit... -úgy tudtam!
- Na és kit?
- Egy ismerőst. -hm ezzel aztán sokat mondott...
- Aha és ki az az ismerős?
- Azt... nem mondhatom el.
- Miért? Csak nem pasid van és őt hívtad meg ide!? -mosolyogtam- Na végre az én kis barátnőm bepasizott!
- Nem! Szó sincs róla! Nem pasiztam be! -tiltakozott erősen- Abban jó nyomon jársz, hogy pasi de nem az enyém...! -mondta ki félve.
- Hát akkor? -nézett rám kiskutya szemekkel- Csak nem rám célzol? -bólintott- De nekem nincs is... várj! Ugye nem? Mondd, hogy nem hívtad ide!? -kiabáltam.
- Hát... Igazából nem hívtam... csak megkeresett azzal, hogy tényleg itt laksz-e és jövök-e hozzád az ünnepekre! Mondtam, hogy igen és gondolta kevésbé fogadod majd dühösen ha én hozom fel a látogatását... -félmosolyra húzta száját, közben félt mit szólok mindehhez.
- Ezt nem hiszem el Skyler! -kiabáltam egyfolytában- Hogy tehetted ezt!? Megbíztam benned, erre ezt teszed!?
- Mi ez az ordítozás lányok? -jött ki Haris is a szobájából.
- Áh semmi csak ez az áruló csúnyán átvert engem! -járkáltam felalá.
- Mivel?
- Idehívta Matt-et!
- Tényleg? -nézett Sky-ra aki csak bólogatott- És ez miért baj? -nézett rám, én meg nem tudtam eldönteni, hogy most csak viccel vagy tényleg komolyan kérdi.
- Nemár Haris, még kérded!? Tudod jól, hogy mit tett velem! Nem fogok vele jópofizni, mintha misem történt volna! Sőt egyáltalán még beszélni sem akarok vele! -ekkor hirtelen csengettek.
Jaj ne csak ezt ne! Kérlek, kérlek ne! Istenem! Megölöm Sky-t!!! A lány felállt, hogy kinyissa az ajtót de rákiabáltam.
- Ki ne merd nyitni! -mentem oda.
- Miért? Engedjük be ha már itt van!
- Menj odébb! -ellöktem az ajtótól- Ki az? -mintha nem tudnám...
- Szia Medi, én vagyok az Matthew!
- Menj el! -mondtam a zárt ajtón keresztül.
- Kérlek engedj be! Mondanom kell valamit! -kopogott.
- Nem vagyok rá kíváncsi, se rád! Tűnj el innen!
- Kérlek Meds, térden állva könyörgök!
- Nem érdekel! Ezzel kicsit elkéstél nem gondolod? -itt már kinyitottam a nagy piros „válaszfalat"- Nem most kéne itt lenned, nem most kéne bocsánatot kérned! Hanem hónapokkal ezelőtt...
- Tudom és ne haragudj, de annyira lefoglalt minket az szerződés, az album és a velejáró herce-hurca, hogy észre se vettem mennyi idő eltelt. Plusz, tudtam ha eljövök úgysem állnál velem szóba... Gondoltam várok, hogy lenyugodjanak a kedélyek egy kicsit!
- Lenyugodjanak? A hülye videótok után szó szerint zaklattak az emberek bazdmeg! Tudod te milyen volt nekem mindennap az idióta fanklubotoktól azt hallgatni, hogy én ilyen meg olyan vagyok amiért nem bocsátok meg az „édibédi cukimuki" Matt-ecskének, hiszen ő olyan „elélvezősen aranyos" volt a videóban!? Szerinted!?
- Nagyon sajnálom! Nem akartam rosszat azzal a nyilatkozattal! Csak azt akartam, hogy tudd mennyire sajnálom amit tettem és ezt bárki előtt elismerem és felvállalom!
- Hát ez kurvára nem így jött le! -tettem karba a kezem- Ja amúgy meg, mi volt az a szöveg, hogy én keresselek meg? Miért is nekem kéne ezt tenni? 1 az, tudtad jól melyik suliba jöttem tovább tanulni, hiszen már rég elmondtam neked! De ha el is felejted, ott az a kibaszott facebook, ami az emberek éltető ereje, miért nem nézted meg ott(?) hiszen ki van írva hol lakom, plusz nyilvánosan így nem lehet a kifogás, hogy nem látod mert nem vagyunk ismerősök! 2, még ha ez mind nem is lenne, miért nekem kéne téged megkeresni? Hiszen te voltál az, aki elkezdett vádaskodni és mindenfélét feltételezni rólam azért, mert nem tudsz végig nézni egy kurva videót! Akkor hogy is van ez?
Csak nézett kikerekedett szemekkel, gondolom nem efféle kioktatásra számított. Hát sajnálom, de az igazságot sosem tudtam magamban tartani! Láttam rajta mennyire rosszul esik neki amit a fejéhez „ordítottam". Nem tudom mire számított, hogy idejön és egy „jaj bocsika hülye voltam" után a karjaiba ugrok? Hát akkor rohadt nagyot tévedett!
- Nagyon sajnálom Medi! Nem akartam neked rosszat, soha... Se azzal a videóval sem pedig azzal, hogy idáig vártam. Tudom nem kellett volna halogatni az idejövetelt sem pedig a bocsánat kérést...! De őszintén, nagyon rettegtem mit fogsz mondani! Úgy féltem attól, hogy már minden esélyem eljátszottam nálad! Amikor a múltban történteket meg tudtad nekem bocsájtani, és lehet ez most nyálasan fog hangzani, de a fellegekközt jártam akkor! Ha elhiszed ezt ha nem. Tudod olyan hihetetlen volt, olyan szürreális az egész, hogy az akkori tétlenségem, az idióta megfelelési kényszerem és befolyásolhatóságom miatti nehéz időszakot megpróbáltad elfelejteni és újra kezdeni velem mindent...! És amikor megláttam a filmed nyitó jeleneteit, azt hittem ez az egész „borítsunk fátylat a múltra" csak szöveg volt, hogy bosszút állhass rajtam és a többieken. Rettentően fájt amit láttam, már csak azért is, hogy mekkora fájdalmat okoztunk neked, már csak Brad és Travis is. De persze a legnagyobbat én, hiszen hagytalak kiszállni az életemből! Igazság szerint valójában nem is rád haragudtam igazán, hanem magamra, a srácokra és az okozott károkra! Rossz volt úgy viszontlátni magam és a barátaim! Igaz, nem rajtad kellett volna kitöltenem mindezt és hidd el rohadtul sajnálom! Soha senki nem bánt meg még úgy semmit, ahogy én ezt! Nem tudom mennyire hihető ez számodra? Lehet csak felesleges szájmenésnek tekinted ezt az egészet....? De abban biztos lehetsz, hogy rettentően sajnálom és mindent megteszek azért, hogy rendbe hozzam ezt! Még ha te egy életre kizársz is az életedből!
- Ennyi? Végeztél? -meglepődött, nem erre a válaszra számított.
- Igen, ennyi... -megfordult és elindult a kocsijához- Ja és még valami! -állt meg- Az, hogy szeretlek téged, nem változott semmit! A szívem ugyanúgy a tiéd, mint azelőtt, még ha a tiedet lakat alá is zártad. Csak ennyit akartam. Bocsánat, hogy zavartam! Boldog karácsonyt Meds!
Beszállt a kocsijába és elhajtott. Én meg ott álltam a küszöbön, akár egy szobor és újra előjött a folytogató érzés és ismét nem láttam semmit a könnyeimtől!
- Ezt akartad? Remélem boldog vagy?
Vágtam oda Sky-nak aki az egész „beszélgetést" végignézte. Láttam mennyire szégyenli magát, de nem tudott meghatni! Elrohantam a szobámba és bezárkóztam. Senkivel nem akartam beszélni! Se kedvem se erőm nem lett volna hozzá. Éreztem ahogy a régi, elfeledett fájdalmak újra előtörnek és úrrá lesznek rajtam. Nem bírtam megnyugodni, könnyeim sem hagytak alább.
A napok csiga lassúsággal teltek. Haris-ék is hazamentek, még elbúcsúzni se búcsúztam tőlük. Nem akartam egyikőjüket sem látni! Próbáltak elérni telefonon, neten de sehol sem válaszoltam nekik, de főleg Sky-nak nem! Rohadtul haragudtam rá! Az ő hibája minden! Miért kellett Matt-et idehívni?
Szerencsére a suli elkezdődött így a tanulás elvonta a figyelmem. Igyekeztem minél több külön órát venni, minden idióta foglalkozásra bejártam csak ne kelljen a történteken agyalnom! Ahogy telt az idő a kezdeti sokk kezdett egyre inkább alább hagyni. Hannah és Laura is sokban segítettek, számíthattam rájuk! Főleg Laura-ra, mivel ő egyáltalán nem B.A.T.W. rajongó! Főleg miután megtudta az egész sztorit már a „cuki" videó sem hatotta meg.
Tanév végén az osztály főnökünk egy szuper hírt közölt velünk! Három diák együtt dolgozhat egy híres filmrendezővel, méghozzá nem akárkivel a kedvenc filmem a Démonok között rendezőjével, James Wan-al! Szinte azonnal mindenki megpályázta a helyet. Mivel sokan is voltunk, majdnem ötvenen, egy darabig eltartott a kérdőívek feldolgozása. Kb az utolsó napokban kaptuk meg az eredményeket.
38. Rész
2021-11-05
Hozzászólások (0)