Néhány nappal később végeztem az összes munkámmal és a filmem készen állt a bemutatásra. Bár mivel még volt kb egy hónap a leadásig nem mutathattam meg senkinek, mivel így „fenn áll a veszélye" annak, hogy valaki lemásolja stb stb, így amíg le nem jár a határidő nem láthatja rajtam kívül senki. Az igazgató határozott szabálya ez volt! Még jó, hogy nem tudja látták már a munkám, mondjuk igaz nem a teljes vágatot, de pl Sky szinte az egészet látta és Jeremy is, számukra nem lesz idegen amit látni fognak a bemutatón. Feltéve, ha a zsűri egyáltalán beválasztja a három legjobb közé! Mert csak az első három helyezettet mutatják be nyilvánosan.
A napom egész jól kezdődött, Skyler-el csak arról tudtunk beszélni, hogy milyen bulit szervezzünk Adam-nek, mivel a hétvégén szülinapja. Plusz mindezt úgy kéne megszervezni, hogy ne tudjon róla. De nála ez lehetetlen! Nem tudom Adam miből van, lehet ufó passz, de előtte semmi sem marad titokban! De komolyan semmi! Bármi legyen a dolog ő rájön, kiszagolja és olyan hamar összerakja a dolgokat, hogy egy FBI ügynök is megirigyelné!
Szerencsére ma nem jött suliba, valami családi programjuk van, így kivették erre a napra, így nyugodtan tudunk szervezkedni.
- De hol tartsuk meg? -kérdezte Sky, közben ebédünket faltuk be.
- Passz nem tom'! -vontam vállat- Mondanám, hogy legyen Haris-nél de az olyan „elegáns" hely, nem egy szülinapi bulihoz való.
- Hát pedig valahol találnunk kell egy helyet méghozzá sürgősen! Szombaton szülinapja van!
- Kössz Sky, tudok róla! De ha egyeszer nincs ötletem akkor mit csináljak!?
- Sziasztok lányok! Mi ez a felbőszült hangulat? -ült le hozzánk Jimmy, oldalán Matt-el.
Egy ideje már kb ez így megy, vagy ideülnek ebédelni vagy minket hívnak az ő asztalukhoz, de egyre többet lógunk együtt. Ami számomra még mindig annyira szokatlan! De nem csak nekem, másnak is! Látom ahogy a többiek végignéznek rajtunk, valaki teljesen ledöbbenve, szinte nyitott szájjal könyveli el magának, hogy a „nagymenő csapat" velünk lóg, meg pont velem akivel régóta úgy vannak, mint a tűz és víz. Ilyenkor csak megjegyzem magamban, hogy „ne aggódj nem csak neked furcsa!" Gondolkozásomból az hozott vissza, hogy Sky kétségbeesetten ecseteli a fiúknak, hogy nem találunk helyet a bulinak Adam számára.
- És most fogalmunk sincs hova szervezzük az egészet! -fejezte be a mesélést.
- Miért nem veszitek ki a Starlight-ot? -kérdezte Jim.
- Cchh ja mert az olyan könnyen megy mi? -háborodtam fel- Tudod te mennyi annak a bérletidíja!? Nem vagyok milliomos Jimmy, még nem nyertem a lottón!
- Nem is kell annak lenned! Beszélek a tulajjal és meglesz a helyszín!
- Na és ezt hogy akarod elérni?
- Úgy, hogy a tulaj a nővérem férje! -árulta el dicsekedve.
- Az igen! Nem semmi! Jó kis kapcsolataid vannak! -kötekedtem vele viccből.
- Ugye? Tudom! -nevettünk- Akkor megyek is felhívom Kristy-t, hogy beszéljen Harold-al! -el is rohant telefonálni.
- Elhiszed ezt Medi? Lehet sikerül összehozni a bulit! -rángatta a karomat ez a bolond lány.
- Nyugi Sky, ez még nem biztos ne örülj előre! -jó kedve azonnal alább hagyott és csendben visszahúzódott a helyére.
- Ne hallgass rá Skyler, minden oké lesz! Medi kissé negatív.
- Én negatív? Inkább relatív vagyok! Én számolok a dolgok rossz oldalával is, és soha nem örülök előre semminek! Mert ha beleélem magam valamibe és nem úgy sül el a dolog ahogy én azt eltervezem, akkor óriási csalódás a vége! Ugye(?)... -ezt már csak afféle kötekedés per szemrehányásként mondtam.
- Jó, igaz, nem vitatkozom! De ezt még sokáig fogod az orrom alá dörgölni ugye?
- Hát... -úgy tettem mint aki nagyon elgondolkodik- Ja, rohadt sokáig! -nevettem el magam, de még Sky is elkuncogta magát.
- Aha sejtettem.
- Jó hír skacok! -tért vissza Jimmy a mobilozásból- Szombaton miénk a hely!
- Na ne! Ezt most komoly!? -pattant fel drága, őrült barátnőm.
- Igen! Sőt ha kéritek akkor a srácok kicsit ki is dekorálják a helyet, hogy szülinapi hangulat legyen.
- Ez óriási! Jó lenne ha feldíszítenék, megkéred őket? -kérdeztem.
- Persze.
- Kössz Jimmy, hogy elintézted ezt kedves tőled!
- Ugyan, barátokért bármit!
- Kössz mégegyszer! De most siessünk órára, nem akarom, hogy most a finishben kicsapjanak!
Nevettünk egyet aztán mentünk is töri órára. Hazafelé egyeztettünk néhány emberrel, meghívtuk a buliba azokat akikkel idézőjelben „jóban vagyunk" és akikről tudom, hogy Ad jól kijön velük.
Hazaérve az üres lakás fogadott. Jeremy éppen egy továbbképzésen van Washington-ban, kb még két nap mire hazajön. Két hete van távol, ami néha rossz kicsit, főleg mert egésznap egyedül vagyok, legalább is miután hazaértem, de viszont jó is, hogy nincs itt mert így össze tudom kapni magam anélkül, hogy „mindenáron" segítene.
Mióta az apám meglátogatott engem vagyis minket, eléggé... nem is tudom elmagyarázni hogy érzem magam. Főleg mióta volt az a... bár a furcsa enyhe kifejezés mégsem tudok jobb jelzőt rá, tehát az a furcsa beszélgetésem Jeremy-vel nem is tudom mi van velem. Olyan sok minden történt aznap! Az események felkavartak, persze nem olyan módon, hogy újra elkezdjek inni vagy kábszert használni, de egy olyan „WTF" feeling terén totális a hatás! Az ahogy beszélt velem, ahogy közeledett felém, azok a pillantások... Meg sem tudom magyarázni milyenek voltak. De nem a megszokott Jeremy nézett vissza rám az biztos volt! És az a leg... nem is rosszabb, hanem inkább legfrusztrálóbb, hogy nekem ez nagyon tetszett! Meghülyültem? Talán. De lehet csak az volt a gond, hogy régóta nem engedtem magamhoz senkit ilyen közel sőt semennyire sem és ez a törődöm veled érzés kissé nagyobb hatással volt rám, mint kellett volna. Nem tudom... Nem tagadom elgondolkodtam vagyis inkább eszembe jutott az, hogy talán azért viselkedtem úgy ahogy, mert éreznék valamit Jeremy iránt, de ezt erősen kéltem! Sosem tekintettem úgy rá, mint pasira! Jó ez félreérthető volt... Mondjuk úgy, hogy olyan pasira aki tetszhet nekem vagy bejönne. Tényleg ő mindig csak egy jó barát volt számomra aki sokat segített nekem és a bácsikám legjobb haverja, sosem néztem őt másként és szerintem nem is tudnám! Nem azért mert a tanárom vagy a korkülönbség miatt, csupán nem hinném, hogy mi passzolnánk úgy! De szerintem ahelyett, hogy idióta sztorikat gyártok inkább megvárom amíg hazaér és leülök vele beszélni! Jobb tisztázni a dolgokat! Ezt megtanultam. Este éppen amikor vacsiztam Jeremy felhívott chat-en, hogy elhúzódik a továbbképzés és a hétvégéig maradnia kell. Örültem is meg nem is, de mindegy nem volt mit tennem. A beszélgetést későbbre halasztom akkor. Dumáltunk mindenről, legfőként a suliról. Elmeséltem mit szerveztünk Adam-nek és, hogy Jimmy-nek hála van hely is ahol tarthatjuk. Örült neki, aztán szó esett mindenről. Kb egy óra chat-elés után elköszöntünk és mentem aludni.
A hét gyorsan elrepült, már csak azon kaptam magam, hogy a Starlight-ban vagyok a vendégekkel és várjuk Adam betoppanását. Fél órával később megérkezett az ünnepelt, és szerintem sikerült is őt meglepnünk, totálisan lefagyott amikor meglátott ott minket, ebben a nagyon sikeres és híres szórakozóhelyen. Legalább is arcáról ezt olvastam le. Elkezdődött a buli, mindenki jól mulatott, szólt a zene, fogytak a kaják, italok. Olyan fél tíz felé a (számomra is) meglepetés vendégek megérkeztek és egy kisebb koncertet adtak az összegyűlt társaságnak. Nem tudom hogy sikerült Jimmy-nek vagy Matt-nek rávenni a többieket, hogy fellépjenek itt de jól sikerült és nem is volt olyan vészes. Mikor vége lett a kis fellépésnek odamentem, hogy rákérdezzek kinek az ötlete volt ez az egész.
- Sziasztok! -köszöntem mindenkinek, asszem mindegyikük viszonozta, talán Tommy hangját nem hallottam- Hogy hogy felléptetek itt?
- Jim vetette fel az egyik próbánkon és jó ötletnek tartottuk. Legalább hozzájárulhattunk a buli sikeréhez, ez a... mi ajándékunk. -ecsetelte röviden Nick.
- Nem csak enyém az érdem! -lépett előre az imént említett személy- Matt ragaszkodott hozzá annyira, hogy jöjjünk el ide ha már meg se hívtak, ugye! -ezt már nekem szánta, basszus el is felejtettem őket meghívni...hupsz.
- Bocsi nem volt szándékos! Akartam mondani, hogy gyertek de annyi volt a dolgom. Amúgy meg tényleg mondani kell? -megpróbáltam visszavágni- Azt hittem ha szereplésről van szó nektek nem kell meghívó! -nevettem.
- Ja ezért is vagyunk itt nem? Nincs meghívónk!
Csak néztem! Fura volt, hogy Brad viccelődik, ráadásul velem! Ilyen se volt még. De nem akartam szemét lenni, hisz nincs is rá okom, így velük nevettem és lementünk a színpadról, hogy felkutassuk a maradék kajákat. Az egész este nagyon jól telt és Adam-et elnézve nagyon remekül érezte magát! Hajnali kettő körül már mindenki hazaszálingózott, így én is felvettem a kabátom, hogy elinduljak. Szerencsére takarítani nem kellett maradni, Jim elintézte, hogy egy takarítócég megtegye helyettünk. Szuper! A klub előtt összefutottam Matt-el aki nagyban Tommy-val beszélgetett. Nem akartam zavarni, szemmel láthatóan Tom nem örül annak, hogy mi kibékültünk Matthew-al, így megpróbáltam elosonni mögöttünk.
- Á-á-á látlak! -kiáltott rám, lebuktam, szuper még osonni se tudok... - Csak nem bújkálsz?
- Nem! Mért bújkálnék?
- Akkor miért akartál észrevétlenül lelépni?
- Nem akartam, csak láttam mennyire beszélgettek és nem szerettem volna zavarni.
- Nem zavarsz. Hazavigyelek?
- Ne, nem kell kössz. Nem lakok messze... -pedig de, de nem akartam, hogy miattam összevesszenek.
- Te most viccelsz? Több mint két órányira laksz innen!
- Nem baj, jól fog esni a séta!
- Jézusom! -csapott homlokára- Könyörgöm hagyjátok ezt abba, rossz nézni! Miranda ha ez miattam van ne aggódj nem fogom Matthew-t megölni mert hazavisz! Nem kell miattam nemet mondanod!
- Nem, nem miattad csak... Tudom mennyire jóban vagytok és neked nem tetszik, hogy kibékültünk Matt-el és nem szeretném ha miattam veszekednétek vagy megromlana a barátságotok!
- Figyelj Medi, engem nem zavar, hogy újra barátok vagytok, sőt kifejezetten örülök neki, főleg emiatt a tökfej miatt! -csapkodta meg karját- Nem kell a folytonos nyavajgását hallgatnom! De értsd meg nem könnyű ez, hiszen sosem kedveltél engem és az igazat megvallva én se téged. Igaz én sosem bántottalak sehogy, mint Brad vagy Travis, de a semmibe vevés is egy egyfajta bántás. És tudom azt, hogy miket gondolsz rólam, így nem könnyű jópofiznom veled érted?
- Igen értem. De ha ez könnyít a helyzeteden akkor elmondom, hogy sosem utáltalak. Igaz megvolt a nő ügyeidről a véleményem, de az a te dolgod, nem szólok bele, sosem tettem. A te dolgod kivel kezdesz és hány lányt viszel haza, igaz ez sosem volt a kedvenc tulajdonságom benned, de amúgy egyébként semmi bajom veled. Nem tudom elhiszed-e vagy nem(?) de ez az igazság! Egyet kérek tőled, ha lehet Skyler-t hagyd ki a listádról oké? Ha ezt megteszed akkor én fogom neked szállítani a csajokat! -nevettem.
- Rendben megígérem neked! -mosolygott- Most pedig menjetek már, ne rontsátok itt a levegőt! -kicsúfolt minket aztán bepattant a kocsijába és elhajtott.
Most először éreztem azt, hogy semennyi rosszindulat vagy lenézés nem volt benne, sem bennem. Úgylátszik tudok rá normális emberként is tekinteni. De így, hogy nem zsongják körbe a lányok és nem játsza a szupermenő nagy sztárt tök normális amúgy. Matt beszállított a kocsijába és hazavitt. Nem tudom mi ütött belém, de meghívtam őt, hogy aludjon ott a vendégszobában. Amúgy is ivott, eddig sem kellett volna vezetnie, csoda is, hogy idáig eljutottunk! Meg késő is van, mire hazaérne tuti elkapja a hajnali forgalmat, mikor mennek az emberek munkába. Nem akartam, hogy balesetet okozzon.
Megágyaztam neki a másik szobában és készítettem egy teát amíg ő zuhanyzott. Mikor végzett töltöttem neki is.
- Ugye tudod, hogy ma nagyon rendes voltál?
- Mármint?
- Hát amit Tommy-nak mondtál. Nagyon cuki volt! -hm, remélem ilyeneket csak az ital miatt mond!
- Csak az igazat mondtam. Sosem utáltam őt! Bár a viselkedését sosem szerettem, de az ő dolga és döntése kivel és mikor fekszik össze.
- Akkor is nagyon ari voltál! Így neki is könnyebb lesz összebarátkoznia veled! Eddig azt hitte utálod őt!
- Nem. -ingattam fejem, majd belekortyoltam a teámba- Késő van Matt, aludjunk! -pattantam fel.
- Oké. Kössz, hogy itt maradhatok, anyámék biztos megöltek volna ha így állítok haza kocsival!
- Ugyan semmiség.
- Azért köszi! Jóéjt Meds!
- Jóéjt!
Eltűntem a szobámban és lefeküdtem aludni. Bár nehéz volt ellazulnom, főleg úgy, hogy tudom ki fekszik a szomszédos szobában! Fura volt ismét egy házban lenni Matt-el, már rég nem volt így! Remélem egyszer túlleszek ezen az egészen és nem fogok ennyire izgulni és aggódni a „mi lesz ha" dolgokon!
32. Rész
2021-10-29
Hozzászólások (0)