Mióta Taehyung sikeresen kiderítette, hogy ellenségei hol bújkálnak azóta az összes embere éjt-nappallá téve gyakorol, edz és szervezkednek a nagy lerohanásra. A kisfőnökök is szinte az egész napot a gyakorlópályán töltötték, s YoonGi kidolgozott tervei alapján állították össze fegyverzetüket. NaRa eközben a másnapi találkozóra készült, mikor is találkozik a Kim család ügyvédjével, remélve terve sikerét. Előkészítette az apja cégének hivatalos iratait, hogy jogosan visszakövetelhesse magának azt ami az övé.
A nyári meleg nem kedvez a tűző napon gyakorlatozó embereknek, szegények csurom vizesen rohangálnak ide-oda.
A nap letelte után, mikor már sötétség fedte a várost, a vezetőség pihenésképp kinti medencéjükben áztatta elfáradt végtagjait. NaRa, hogy kicsit kedveskedjen nekik -és figyelem elterelésként- hideg üdítőt cipelt kezeiben.
- Tessék fiúk, igyatok! -osztotta szét a hűsítőket.
- Aahhh... Ez de jól esett! -kortyolt bele egy jó nagyot Hoseok- Kössz MinJi, király vagy, pont erre volt szükségem!
- Igen, köszönjük! -hálálkodott Jin is.
- Ugyanmár ez a legkevesebb. Ha már nem tudok nektek segíteni semmiben... -sóhajtott fel komoran.
- Ugyanmár MinJi, az a legfontosabb, hogy meggyógyulj teljesen. -mosolygott rá kedvesen testvére.
Taehyung megforgatva szemeit felállt és az ugródeszkáig sétált el, amin háttal állva beleszaltózott a vízbe. Csobbanása a többiek arcára is varázsolt némi vizet, mire néhányan szentségelve küldték főnöküket melegebb éghajlatra. Tae úszott néhány kört aztán a medence túlsó oldalán kimászott és bement a házba. NaRa nem értette a viselkedését de Jiminre nézve -aki ingatta fejét- sejtette, hogy csakis hozzá lehet köze. Elköszönve a többiektől a férfi keresésére indult. Szobája előtt állva azon gondolkozott vajon jó ötlet-e most őt zaklatni, vagy inkább várja meg míg lenyugszik? De mivel kíváncsiságát nem tudta csitítani bekopogott. Miután egy igent kapott válaszul, benyitott. De bár ne tette volna! Ugyanis Taehyung ott állt a szoba közepén, póló nélkül, éppen vizes haját törölgette. Háttal állva neki igyekezett nem szívrohamot kapni a látványtól.
- Miért vagy itt?
- Csak... Én csak... -dadogta- Szeretném tudni miért haragszol Jiminre?
- Nem haragszom rá. -bökte oda félfogról. Olyan hangnemben, hogy még ő maga sem hitte el, hogy igaz.
- Aha persze én meg egy űrlény vagyok egy másik bolygóról. -ingatta fejét- Tudom, hogy haragszol rá. De mi az oka?
- Jimin nem mondta?
- Nem.
- Akkor majd beavat ha akar.
- Nem fog. Már kérdeztem tőle is. Ugyanolyan makacs, mint te! Csak tudnám mire jó ez...? -kérdezte ezt magától mintsem a férfitől.
- Hm. Ez meglepő... -jegyezte meg gúnyosan.
- Miért?
- Azt hittem ti mindent elmondtok egymásnak? -bökte oda flegmán.
- Ezt meg hogy értsem? -fordult meg, látványa kisebb gond volt számára. Érezte valami súlyos dolog lapul meg a háttérben.
- Hagyjuk, lényegtelen. Menj most, hagyj békén! Aludni akarok, fáradt vagyok. -dőlt el ágyán.
- Ugye tudod, hogy most gyerekesen viselkedsz?
- Na ne mondd? Istenem már ugyanazt is mondják, elképesztő! -emelte kezeit a magasba.
- Mivan? Miről beszélsz?
- Semmi, menj már ki MinJi! Ki kell pihennem magam, holnap nehéz napom lesz. Tünés! -kiáltott rá.
A lány szemforgatva hagyta el a szobát és a folyosón összetalálkozott Jiminnel, akinek intett, hogy kövesse őt. Mikor beértek szobájába kérdőre vonta a fiút.
- Mi baja van Taehyungnak? Az igazat mondd Jimin, ne köntörfalazz, ne beszélj virágnyelven és ha hazudni mersz nekem esküszöm kegyetlenül megverlek! -boxolt bele tenyerébe- Miért ilyen tallparaszt már megint?
A fiú hallgatott. Nem tudta megossza-e a lánnyal a nem is olyan rég történt dolgokat, de mivel úgy gondolta rá is tartozik végülis belekezdett a mesélésbe.
- Mert azt hiszi, hogy van köztünk valami. -a lány ledöbbent a dolgon.
- És mégis honnan veszi ezt?
- Félreértette amit mondtam neki.
- Miért mit mondtál?
- Hjajhh... -sóhajtott- Tae nemrég megkérdezte, hogy szeretlek-e téged én meg azt mondtam, hogy igen.
- Mi!? De miért mondtad ezt?
- Mert a testvérem vagy NaRa, hogyne szeretnélek! De ezt félreértette az a hülye és azt hiszi beléd vagyok zúgva.
- Óh Jézusom! -fogta homlokát- Ch, már értem miért viselkedett úgy...
- Ja, egyértelmű, totál féltékeny! Ezért is zavarja ha mi beszélgetünk.
- Mivan!? -nézett rá eszelősen vigyorogva- Te hülye vagy Jim, méghogy féltékeny! -nevetett- Ja majd pont miattam lenne féltékeny, ugyanmár!
- Miért, akkor ezt minek neveznéd? Párkapcsolat gyűlölő sátánista? Ugyanmár NaRa, nyisd ki végre a szemed! Elképesztő mindketten ugyanolyan idióták vagytok de komolyan! Hihetetlen... -ment ki a helységből drámaian fogva homlokát.
NaRa az újonnan szerzett információk birtokában úgy érezte kezdi elveszíteni józan eszét. Taehyung, mint a féltékeny fél? Ugyamár! Ez abszurd! Sőt már-már fantasy filmbe illő. Ő az a fajta férfi aki soha senkire nem lesz féltékeny egy lány miatt sem, ugyanis bárki akire csak rámutat az azonnal a lábai előtt heverne. Miért pont egy olyanért viselkedne így, mint ő? Még viccnek is rossz.
Másnap korán felkelt, hogy időben odaérjen az ügyvédhez és legyen ideje kimenteni magát a ház uránál. Reggelinél kb mindenki jelen volt csak Jimin és Hoseok nem. NaRa nem tudta hol lehetnek, bár most ez érdekelte őt a legkevésbé. Tudta neki ma nagyon fontos dolga van!
- Taehyung? -szólította meg.
- Mivan? -kérdezett vissza cseppet sem kedves hangnemben.
- Ma elmegyek a birtokról! Remélem nincs ellenvetésed?
- Hová? -nézett rá döbbenten.
- Csak a városba. Kicsit vásárolgatni és közben kiszellőztetni a fejem.
- Biztos hogy nem! -csapott rá az asztallapra- Az ellenség a nyakunkon. Sejtik mire készülünk, veszélyes lenne odakint sétálgatni!
- Taehyung, jobb ha tudod én nem az engedélyed kértem, csupán tájékoztattalak, hogy nem leszek itt! -a többiek azonnal húúzni kezdtek- Nem vagyok a tulajdonod, hogy kedvedre oda zárhass be ahová csak akarsz! Szóval sajnálom, de ha tetszik ha nem én ma bemegyek a városba.
- Ugye te arra játszol, hogy visszaküldjelek a pincébe ugye? -szemei csak úgy csillogtak a dühtől amiért a lány ki merte nyitni a száját, ráadásul társai előtt.
- Hajrá! Nem félek tőled Taehyung, nyugodtan tedd meg. De garantálom, hogy azt soha nem bocsájtanám meg neked és többet nem lennék a csapat tagja!
- Tudod mit? -pattant fel székéből- Menj csak, nem érdekel! Jó szórakozást. De ha majd elrabol az egyik Seventeenes faszkalap ne várd el, hogy majd megyünk és kimentünk! Mert közlöm veled, kurvára nem fogunk! -rohant ki a konyhából.
- Kössz de nem is kéne! Bárcsak elrabolnának! -ordította utánna.
Bár abban már nem volt biztos, hogy ezt a férfi hallotta is. Mérgesen állt fel az asztaltól és kiment, hogy az egyik autóba bepattanva elhajtson a birtokról. Lelkét égették a harag lángjai, nem hitte el amiért Taehyung ismét olyan balfék módon viselkedik vele. Padlógázzal száguldott a széles aszfalton, nem volt előtte semmi más csak a középen csíkozott országút. Szemei megteltek düh forralta könnyeivel melyek úgy égették retináját mintha láva csorogna könnycsatornájában.
A Jimin telefonjából leírt címre érve leparkolt kölcsön vett autójával és bement a magas lakóházba. Furcsálta, hogy egy ilyen helyen van a férfi irodája de utánna kapcsolt, hogy valószínűleg minden itt végzett munka illegális így kevésbé feltűnő a hatóságok számára. A harmadikra érve hamar megtalálta a 27-es számú szobaajtót, amin csöngetve hamar bebocsátást nyert. Benyitva egy szépen berendezett iroda tárult szemei elé, ahol rengeteg könyv, különböző színű mappa és más számára ismeretlen iratok álltak katonás sorrendben a polcokon. Egy gyönyörű sötétbarnára festett és fényesen lakkozott asztal mögött ült az a személy akinek segítségével valószínű végre sikerülhet célba érnie évekig dédelgetett terve kapcsán. A bőr székben ülő férfi nem tűnt idősnek, sőt talán még harmincnak sem mondaná. Fiatalos arca volt, fekete haja és igazán karizmatikus kisugárzása. Nem nézett ki úgy, mint aki az alvilágot segíti súlyos milliókhoz sikkasztással, hamis iratokkal vagy kamu szerződésekkel. De ahogy szokták is mondani, a látszat néha csal! A férfi kedvesen hellyel kínálta a lány, aki miután leült azonnal elővette dokumentumait és a tárgyra tért.
- Köszönöm Jang ügyvéd úr, hogy ilyen hamar tudott fogadni!
- Ugyan Park kisasszony, ez természetes. A Kim család személyes barátainak mindent. Mondja csak miben állhatok a szolgálatára?
- Nos, erről a cégről lenne szó. -nyújtotta át a papírokat.
- Áh az SK Holdings, igen ezt ismerem! Ez a cég Kim TaeJin úr birtokában van. Mit akar maga ezzel?
- Mint láthatja ezek a papírok a cég hivatalos dokumentumai, amik világosan leírják, hogy az igazi tulajdonos egy bizonyos Jang SongHo nem pedig az a TaeJin nevű gazember!
- Igen... -lapozott bele néhányat- Igen, úgy tűnik ez igazi. Na és mondja csak, mit akar maga pontosan tőlem?
- Azt, hogy segítsen visszaszerezni a cégemet! Nem lehet olyan ember kezében, mint az a TaeJin! Hajlandó segíteni ebben?
- Nos ahhoz, hogy válaszolni tudjak tudnom kell az igazságot!
- Milyen igazságot?
- Azt, hogy kicsoda maga, honnan ismeri a Kim családot és miért hazudta magát Park Jimin rokonának?
NaRa megszeppent azon, hogy a férfi milyen könnyedén átlátott a szitán, bár ügyvéd révén ez szinte gyerekjáték neki. Így bár óriásit kockáztatott, de mindent elmondott a férfinak, az elejétől a végéig. Hogyan ölték meg az apját, miként keveredett bele az alvilág ügyeibe, miért került TaeJin kezeibe a családi vállalat és azt is, hogy ő valójában tényleg Jimin rokona és Taehyung is ismeri őt, bár nem a valódi énjét. A férfi figyelmesen hallgatta végig a lányt majd újra a papírokba merült. Alaposan átolvasta a leírtakat, számítógépén is pötyögött valamit majd kb húsz perces idegtépő várakozás után végre ismét a lányra emelte tekintetét.
- Tudja Jang kisasszony azzal, hogy idejött kockáratett szinte mindent. Bármelyik pillanatban felemelhetem azt a telefont és értesíthetem Taehyung urat a hallottakról. Ugye tisztában van ezzel?
- Igen Dr. Jang tudom.
- Miért tett fel mindent egy lapra?
- Mert már nem volt több választásom. Jimin nem akar nekem segíteni felkutatni ezt a TaeJint, én pedig máshogy nem tudom őt előcsalogatni. Ez az utolsó esélyem arra, hogy megtaláljam őt és bosszútállhassak az apámért! Plusz ha ezalatt sikerül visszaszereznem az egyetlen dolgot ami még az apámhoz köt, boldogan halok meg. -mosolyodott el fájdalmas arccal- Higyje el nem kérném erre ha lenne más választásom.
- És hogy akarja ezt egyedül végigcsinálni? Azt hiszi, hogy ezt TaeJin úr hagyni fogja?
- Nem, persze hogy nem. De az már az én gondom. Maga ezzel ne törődjön csak segítsen visszaszerezni azt ami az enyém!
- Na és Taehyung úr?
- Mivan vele?
- Őt nem avatja be? Végülis az ő csapatába tartozik.
- Nem! Chwe MinJi tartozik az ő csapatába nem Jang NaRa! Neki ehhez semmi köze. Különben sem érdekelné... -jegyezte meg halkan.
- Rendben, segítek magának.
- Tényleg? -kérdezte döbbenten.
- Igen. De csakis azért mert voltam már hasonló cipőben, tudom milyen érzés ez önnek. TaeJin engem is átvert, elvette mindenem. Azóta dolgozom Taehyung úrnak aki megbecsüli a munkámat. De leszögezem, hogy mivel közvetlenül ő a főnököm és hűséggel tartozom felé nem hazudhatok neki. Ha rákérdez a dologra, el fogok mindent mondani! -emelte fel mutatóujját.
- Rendben. Ha rákérdez én is elmondom neki. De mivel ez sosem történik meg, így köztünk marad a dolog.
- Hát nem hinném, hogy sokáig. Amint beadom az ügyészségre a papírokat hamar híre megy a dolognak. Ez olyasfajta dolog ami nem marad sokáig titokban. Főleg nem a sötét oldalon.
- Igen tudom, erre hamar rájöttem. De emiatt nem kell aggódnia. Ha úgy adódna mondja azt Taehyungnak, hogy megfenyegettem vagy pisztolyt tartottam a fejéhez, és azért nem szólt semmit. Majd én elviszem a balhét.
- Miért tenné ezt?
- Mert én csak egy ember halálát akarom! Cseppet sem szeretném ha ártatlanok vagy azok szenvednének helyettem akik hajlandóak voltak segíteni nekem.
- Rendben. Akkor megállapodtunk NaRa! -fogtak kezet- Hétfőn beadom a szükséges papírokat és értesítem a fejleményekről.
- Rendben. Veszek egy telefont és elküldöm Jimin számáról azt amin hívhat engem. De ha lehet inkább a korareggeli vagy esti órákban hívjon jó? Nappal általában mindig van velem valaki.
- Rendben. Remélem sikerrel járunk és nem hiába tette kockára az egész életét.
- Azt én is nagyon remélem. És köszönöm, hogy hajlandó segíteni nekem! -hajolt meg mélyen- Hálám örökké fogja üldözni! Viszont látásra Jang ügyvéd úr!
Miután elbúcsúztak egymástól NaRa megkönnyebbült szívvel ült vissza az elorzott autóba és indult el, a birtokra. Nem gondolta volna, hogy mindazok után sikerrel jár, miután lebukott az ócska kis hazugságával az ügyvéd előtt. Úgy tűnik mégis csak van igazság alapja a mondásnak, miszerint nincs jobb út az egyenesnél. Az őszintesége először az életben meghozta gyümölcsét. Most, hogy ez sikerült tudta ezután jön csak a java. Amint hivatalos lesz minden és TaeJin tudomást szerez a dologról, vadászni fog rá! El akarja majd kapni, hogy megölve őt végetvessen az ellene folyó pernek. Hiszen az a cég milliókat ha nem milliárdokat hoz a kasszájába és ki az a hülye aki hagyná, hogy csak úgy elvigyék az orra elől? Tudta kemény játszma lesz amibe belevágott, és bár egyedül kell a póker asztalhoz ülnie de minden erejét és tudását felhasználja majd a cél érdekében. Így ha el is bukik, elmondhatja, ő mindent megtett a siker érdekében.