27. rész - A döntő

Beérve a suliba hatalmas visongás fogadott minket. Kiszálltunk a kocsiból és Tae rohant oda hozzánk, hogy siessünk a terembe mert óriási dolog történt! Kook gyorsan lezárta a kocsit is siettünk is fel az emeletre. Néhány idegen ember állt a tanári asztal mellett az igazgató úr társaságában. Az egyik férfi nekem nagyon ismerős volt, de nem tudtam honnan. A srácok is átjöttek a szomszédos osztályokból és együtt vártuk meg mit akarnak.
- Nos azért vagyunk most itt, hogy egy nagyszerű bejelentést tegyünk! -kezdett bele Mr. Chang- Az itt jelenlévő urak és hölgyek az idei junior tehetség kutató zsűri elnökei és azért vannak itt, hogy egy bejelentést tegyenek. -előlépett az egyik férfi és meghajolt, hogy üdvözöljön minket.
- Köszöntök mindenkit! A nevem Jang Keun Suk a zsűrizők egyike és azért vagyunk itt, hogy örömmel elmondhassuk az itt jelenlévő fiú csapatnak, hogy szeretettel várjuk őket az élő show-ban.
Fel sem fogtam ami történik, a fiúk tényleg bejutottak!? Hisz ez nagyszerű! De úgy láttam ők sem hitték el amit hallanak, mivel csak néztek egymásra „hogy most mi van?" Aztán az egyik hölgy odaadta Yoon Gi-nak a hivatalos meghívót és a tájékoztatót a további teendőkről.
- Ezeken mindent megtaláltok. Mikor kell eljönni a stúdióba, mikor lesz adás, hogyan zajlik a szavazás stb stb. Szombaton várunk titeket az első élő adásban. -kezet fogtak.
Azután esett le a srácoknak, hogy mi is történik és hatalmas újongással ugrottak egymás nyakába. Mindenki tapsolt és gratulált nekik.
- Na-na most már csendesebben! -szólt rájuk az igazgató- Fiúk nagyon örülök és hatalmas megtiszteltetés ez számunkra, hogy ti képviselhetitek az iskolánkat és persze az egész generációtokat az idei műsorban! De nagyon örülnék ha ez nem menne a tanulás rovására! Hiszen alig egy hónap van a vizsgákig és aztán vége a végzős éveiteknek, kérlek ne most, az utolsó percben rontsatok!
- Persze uram, ez eszünkbe sem jutott! -lépett elő Nam Joon.
- Majd mi gondoskodunk róla Mr. Chang. -állt barátja mellé Jin.
- Rendben, akkor sok sikert nektek! Kívánom, hogy nyerjétek meg!
- Köszönjük igazgató úr! -meghajoltak mindannyian aztán a férfi kiment, kikísérte a vendégeket.
- Elhiszed ezt!? Bejutottunk! -rohant oda hozzám Kook.
- Mondtam, hogy így lesz de te nem hitted el!
- Annyira boldog vagyok! -felkapott és megpördült velem.
- Én is csak tegyél le!
Majd az egész napot ünnepléssel és szervezéssel töltöttük. Suli után a fiúk elmentek Jin-hez, ahol nagyban nekikezdtek a dalválasztásba és a táncok gyakorlásába. Nem mentem velük, úgyis csak feleslegesen dekkolnék ott. Jeong Guk úgy sem tudna odafigyelni rám és velem lenni, hiszen gőzerővel gyakorolniuk kell a szombati előadásra. Én pedig nem akarok zavarni és elvonni Guk figyelmét, így inkább a háttérbe szorítottam magam. Hagytam had örömködjenek és dolgozzanak.
Hamar eltelt az a pár nap és azt vettük észre, hogy szombat este van és a színfalak mögött állunk. Elkísértem őket, semmi pénzért nem hagytam volna ezt ki! Sőt magammal rángattam Ana-t is, már csak Jin kedvéért is. Előttük voltak páran, akik szintén egész jól csinálták a dolgukat de bíztam abban, hogy a fiúk százszor jobbak lesznek! Kb fél órával később felcsendült a zene és kivonultak a színpadra. Mi meg az első sorból drukkoltunk nekik. A műsor végén összeszámlálták a szavazatokat és magas előnyben jutott tovább a Bangtan! A fiúk elmondhatatlanul boldogak voltak, akárcsak én! Miután levonultak azonnal hátra siettem, hogy gratuláljak nekik. A sikert megünnepelve elmentünk a közeli szórakozóhelyre ahol hajnalig buliztunk és ittunk is pár pohárral. Reggel arra ébredtem, hogy Jungkook ágyában vagyok, totál kiütve és iszonyatos fejfájással. Hogy, hogy keverdtünk ide? Nos azt nem tudom, de örülök, hogy nem egy padon vagy egy kocsma wc-jének a padlóján heverek. Nehezen feltápászkodtam és kimentem a fürdőbe. Belenéztem a tükörbe és majdnem elsikoltottam magam! Borzasztóan néztem ki. Igyekeztem rendbe szedni magad s mikor úgy gondoltam, hogy ezen többet már nem lehet segíteni, lementem reggelit csinálni. Biztos Jeong Guk is jól kiütötte magát és kb ugyanolyan ha nem rosszabb fájdalmakkal kel fel mint én. Ahogy csináltam a reggelit hangos kiáltás rázta fel a házat. Azonnal felrohantam és Kook az ágyon ugrált kezében a telefonnal. Hmm...ezekszerint bírja az italt...
- Mi az mi van? -kérdeztem aggódva.
- Láttad ezt? -ugrott le az ágyról arcomba tolva a telefont- Nézd mennyi rajongónk lett csupán egy nap alatt! Majdnem a duplája, elhiszed ezt!? -nagyon izgatott volt, le sem lehetett lőni.
- Nagyon klassz, büszke vagyok rátok. Kérsz reggelit?
- Nem, most nem kell köszi. Írok a srácoknak és megnézem a Youtube oldalunkat is.
Láttam rajta, hogy most hiába is mondanék bármit úgysem tudna odafigyelni, túl boldog volt! Ezért inkább otthagytam had örömködje ki magát és inkább leültem egyedül reggelizni. Kb fél óra múlva jött le szobájából egy kis shortban. Kicsit azért zavarba jöttem ahogy megláttam.
- Bocsi, hogy nem jöttem veled reggelizni! -karolt át hátulról, elöl összekulcsolva karjait- Csak ez annyira hihetetlen még mindig, hogy attól félek csak álmodom és bármikor felébredhetek.
- Nem kell aggódnod, ez nem álom! -fordultam meg karjai között- És miattam se aggódj nem vagyok az a sértődős típus. Tudom mennyire fontos ez neked, nektek. Nem fogok azért veszekedni veled mert épp törődsz a rajongóiddal vagy nézegeted az oldalaitokat. Megértem mennyire nagy dolog ez és, hogy csak erre vártatok egész életetekben. -karoltam át nyakánál.
- Mondtam már, hogy nekem van a világon a legklasszabb barátnőm!? -mosolygott hálásan.
- Nem, asszem még nem... -úgy tettem mint aki nagyon elgondolkodik ezen.
Csak nevetett aztán megjutalmazott édes csókjával. Az egész napot együtt töltöttük aztán másnap a srácoké volt.
A napok teltek és sorban követték egymást a fordulók a műsorban. Két héttel később a nagy döntőre készültünk. Segítettem nekik pakolni, a ruhákat kiválasztani és persze ott voltam, mint bíztató és első számú rajongó. Kb másfél-két órányira volt a stúdió ezért hamarabb indultunk el, hogy időben odaérjünk.
Sokan voltak ott szinte az egész nézőtér tele volt. Az emberek kb 80%-ánál olyan tábla, papír vagy épp plakát volt amin a Bangtan felirat volt. A fiúk ezalatt a majdnem három hét alatt rengeteg követőt, rajongót szereztek. Mindenki őket szereti, rájuk szavaz, ami mondjuk nem is csoda. Csupán már csak ők és egy másik fiú csapat volt a műsorban, EXO-nak hívják magukat. Ők is egész jók és nekik is sok követőjük lett a műsornak köszönhetően. Elég szoros volt köztük a harc az egész adások alatt. Ma pedig különösen mivel a döntő volt.
Először az EXO lépett színpadra, egész lenyűgöző show-t állítottak össze, kezdtem aggódni a fiúkért. Kis szünet után a Bangtan következett. Nagy volt az üdvrivalgás, mindenki sikoltozott, lengették a kis plakátjaikat. Felcsendült a zene és belekezdtek az előadásukba. Nagyszerűen sikerült! Szerintem bármely profi énekes vagy banda is megirigyelhetné őket és ezt nem elfogultságból mondom Kook miatt. Tényleg nagyon jók voltak!
Amíg összeszámolták a szavazatokat addig bemutatták mindkét csapat teljesítményét a korábbi adásokból. Kb fél óra-negyven percbe telt amíg megszületett a győztes. A vezető zsűri Mr. Jang a színpad közepére sétált egy aranyszínű borítékkal a kezében. A közönség hangosan tapsolt, újongott a férfi leintette őket és elhalkultak.
- Elképesztő előadásokat láthattunk ma! Ezek a tehetséges fiatal előadók nagyszerű műsort állítottak össze ma nekünk. De lássuk is őket. A színpadon az EXO zenekar! -hátra mutattot és a fiúk előrohantak a függöny mögül, nagy volt a tapsvihar és a sikoltozás- A másik nagy tehetség pedig...a színpadon a Bangtaaann! -kiáltott a mikrofonba, hatalmas kiabálás, sikítozás, tapsolás fogadta őket, nem is kell szavazás eldőlt ki a kedvenc!- Most pedig lássuk, ki nyeri az idei junior tehetség kutatót!
Mindenki nagyon izgult, láttam a fiúkon, hogy már a színroham határán állnak. De nem csak ők izgultak, végig néztem a közönségen ők is ujjaikat tördelték, egymásba kapaszkodva várták, hogy Mr. Jang végre kihirdesse a győztest. De még nekem is a szívem a torkomban dobogott, sőt még Ana-nak is. Lassan nyílt az arany színű boríték és az izgalom a tetőfokára hágott. Vajon ki győzött? Remélem a fiúk...!