Ahogy egyre távolodott a zsúfolt várostól, a házak egyre ritkábbak voltak, csak fák és füves vidékek mindenhol. Tudta már nincs New Orleans-ban. Padlóig nyomta a gázt, nem akart elkésni. Egyszer csak egy alágazáshoz ért és döntenie kellett merre menjen. Megállt. Elővette telefonját és elmormolt egy halk imát, hogy apja vagy bácsikája mobilja be legyen kapcsolva. Bemérte a telefon tartózkodási helyét és a térképbe beütve azt követte a megadott útvonalat. Fél óra múlva egy tanya szerűséghez ért, távolabb leparkolt és a házhoz vezető utat már gyalog tette meg. Észrevette édesapja autóját, csendben megörült, hogy jó helyen jár. Halkan odaosont és igyekezett belesni az ablakon, hogy odabent vannak-e és hányan. De nem látott semmit csak egy üres helyet, minden csupa por volt, biztos nem lakik ott senki. Elindult körbe a ház körül, hátha talál valamit. Amint hátra ért szörnyű látvány fogadta. Az emberek akik kísérték apját és bácsikáját, vérben fagyva feküdtek a porban, hatalmas lyukkal a testükön. Puskával lőhették le őket, a sebeikből ítélve. Az egyik embernek kicsatolta övtáskáját és kivette belőle a fegyvert, úgy indult tovább. A pince ajtó nyitva volt rajta egy véres kézlenyomattal, biztos volt abban, hogy lent vannak. Amilyen csendben csak tudott leosont a lépcsőkön. Alig ért le hangos szóváltásra lett figyelmes. Elbújt egy szekrény mögé nehogy észre vegyék. Apját körbevették az ellenség emberei és fegyvert fogtak rá, John ott állt mellette.
- Na akkor dönts Steven, átadod magadtól a vezetést vagy kényszerítsünk rá!?
Bökte mellkason a férfit a kezében lévő pisztollyal. Hangja mély volt, tiszteletre parancsoló. Szemeiből áradtak a fölény és magabiztosság sugarai. Magas férfi volt, meglehetősen kigyúrt, sportos alkat. De Steven nem hátrált meg, a félsz halovány sugara sem látszódott rajta.
- Miből gondolod, hogy megijedek tőled és ettől a szedett-vedett bandától? -nevetett gúnyosan.
- A helyedben nem játszanám a magabiztos maffia főnököt! Itt nem te vagy előnyben hanem én!
- Egyszer már elláttam a bajod Chris és egyedül voltam, de most nem vagyok, itt van mellettem John is!
- Óh tényleg...a fivéred... Na és megbízol benne? -kérdezte teljes iróniával hangjában.
- Persze, az öcsém mért ne bíznék benne!? -hangja mérges volt, nem tudta mért tesz fel neki ilyesmi kérdéseket.
- Hát igen, na ez az amit rosszul teszel!
Félreállt és fegyverét ádta John-nak, aki ellépett testvére mellől és szembe fordult vele.
- Azt hitted én vagyok a főnök? -nevetett Chris.
- Mi? Nem értem... Mi folyik itt John? -nézett rá kérdőn.
- Bocs drága bátyám, de nem csak neked járhat minden figyelem és hatalom. -vont vállat- Egész életemben csak „háttér táncos" voltam melletted, de ennek vége! Itt az idő, hogy eljöjjön az én időm!
Fejjel intett két emberének, azok a földre nyomták Steven-t, akinek nem csak teste rogyott a földre hanem a szíve is összetört.
- Miért John, miért...?
- Untam már, hogy folyton csak loholok utánnad, mint egy kiskutya és cserébe semmit nem kapok! Nem akarok tovább az árnyékodban élni, itt az ideje annak, hogy nyugdíjba vonulj drága testvérem. De azért nincs harag ugye? -hajolt le hozzá, hogy a fülébe mondhassa.
- Te gazdember! Ezért megfizetsz! -kiabált.
- Nanana! Nem vagy abban a helyzetben, hogy fenyegess! Inkább örülj, hogy gyors és fájdalommentes halálod lesz!
Tamara elő akart jönni, hogy végezzen mindenkivel de apja észre vette őt és csendre intette. Tudta, hogy ha ő meghal az utolsó reménysége a lánya lesz, akinek minden áron életben kell maradnia.
- Na és Tamara? Vele mi a terved? Őt is megölöd? -dühös volt, szavaiból áradt az ellenszenv.
- Hogy kérdezhetsz ilyet!? Hiszen ő az unokahugom! -túlozta el színészkedését- Eszem ágában sincs bántani őt! Legalább is addig nem, amíg szépen engedelmeskedik nekem! Ha jól dolgozik minden rendben lesz.
- Olyannak ismered őt, aki dolgozna egy árulónak?
Ez az áruló szó bántotta a férfi csőrét, azonnal méregbe gurult. Felkapta fegyverét és gyors léptekkel a fivéréhez ment. Letérdelt hozzá és mérgében hadonászott a pisztollyal.
- Tudod drága egyetlen bátyám, van az a pénz, az az indok amivel bármely embert meg lehet győzni!
- Ha megölsz engem semmi sem marad amivel meggyőzhetnéd őt! Meg fog keresni és bosszút áll!
- Hidd el van néhány trükk a tarsolyomban. De ebből elég! Meguntalak. Vigyétek ki és végezzetek vele!
Az emberek közre fogták és kihurcolták a kiabáló, szitkozódó férfit. Lánya követte őt, de Steven folyton csak leintette a lányát, hogy maradjon nyugton, ne vele törődjön. Hiszen tudta, még ha le is lő pár embert egy hadsereg ellen nem sokra menne, őt is megölnék és minden áron biztonságban akarta tudni egyetlen gyermekét. Tamara-nak roppanttul nehezére esett csendben meglapulni és várni arra, hogy megöljék az apját.
Az őt kihurcoló emberek leütötték a férfit egy baseball ütővel aki az erős ütéstől a földre esett. Még utoljára a lányára nézett és átfutottak agyán a gyermekével töltött közös pillanatok. Az amikor először tanította lőni, mikor beszélni kezdett, amikor megtette első lépéseit és az is, amikor édesanyját elvesztette. Hosszú hónapokig depressziós volt, nem szólt senkihez, csak volt magának. Minden percet Tamara-val töltött és az erős szeretete meggyógyította az akkor öt éves kislányát. Elmosolyodott és egy könnycsepp hullott le arcán. A lány tudta, hogy miért sír, hogy mi következik ezután. Tekintete elhomályosult s a sós cseppek úgy folytak le arcán akár a záporeső. Majd egy hangos durranás és apja élettelen teste úgy omlott a porba akár egy kártyavár. Tamara nem bírt uralkodni magán, elöntötte a méreg és a négy férfit aki ott állt és nevetett, pillanatok alatt lőtte le. A hangos lövésekre a pincében lévő emberek is felfigyeltek és egyszerre jöttek ki onnan. A lány tudta, hogy nem győzhet ennyiükkel szemben ezért rohanni kezdett, az elkötött furgonhoz. Igyekezett kikerülni a heves golyózáporból és amennyi töltény még lapult elkobzott pisztolyában mindent elhasználta. A furgonhoz érve bepattant és padlógázzal húzta el a csíkot. De nem volt szerencséje mert John beszállva a már halott bátyja autójába üldözni kezdte. A hosszú autópályán nem volt senki, egy árva lélek sem. A férfi igyekezett unokahugát leszorítani az útról, ami sokadik próbálkozására sikerült is. A furgon egy mélyebb árokban végezte, a vezető ülésben a vérző fejű lánnyal. Erős ütés érte homlokát így csak kábultan tekintett körbe. Hallotta ahogy kinyitják a mellette lévő ajtót, maga mellé tekintett és lőni akart de a férfi lefogta és elvette pisztolyát. Fejbe verve a lányt, aki az erős súlytástól azonnal elájult. John kivonszolta a lány testét az árokból és betette kocsija csomagtartójába. Beindította a motort és újból sebesen róta a kilométereket. Hátul a lány eszméletlen állapotban várta, hogy vajon mit fog vele csinálni.
2. rész
2021-08-07
Hozzászólások (0)