Matthew szemszöge:
Istenem de kínos volt az a verekedés a suliban! Tom jól megcsinálta! Már megint... Biztos Mendi-nek megvan ismét rólunk a véleménye! Ha mindez nincs talán most sikerült volna beszélnem vele, de így megint lehetetlen lesz... Szerencsére Tommy nem kapott bűntetést mert a két idióta srác bevallotta, hogy ők kezdték az egészet azzal, hogy zaklatták azt a lányt és Tom csak segített neki. Jó lenne ha ezt Meds-nek is elmondhatnám! Kifelé menet a suliból megláttam ahogy gyerekkori szerelmem azzal a bunkó, mindenlébenkanál Adam-el beszélget. Nem hiszem el, hogy bejön neki! Tényleg ennyire jó pasi lenne ez az Adam, hogy még Miranda is bedől neki? Hihetetlen! Egyre dühösebb lettem, úgy szálltam be a kocsimba, hogy teljes erőből becsaptam az ajtót, azt hittem kitörik a helyéről.
- Mi van Matt? -kérdezte aggódó hanggal Jimmy.
- Semmi! -feleltem kissé mérgesebben a kelleténél.
- Hagyad Jim, most ideges mert a kis nőcije egy másik pasival ment el! Te is láttad nem? -intézte gúnyos szavait Tom Jimmy-hez.
- Hagyd abba! Ne beszélj így róla mondtam már! -vetettem felé egy gyilkos pillantást majd beletapostam a gázba.
Joe házába mentünk, általában ott lógunk, gyakorlatilag többet vagyunk ott mint otthon. Páran még a szüleinkkel lakunk, így kell egy ilyen kis „pasis zug" ahol nincsenek szülők, szabályok és nem kell aggódni ha valami disznóságot mondunk vagy teszünk. Legalább is a többiek, én nem szoktam csúnyán beszélni, nagyon ritka rá az alkalom, de akkor nagyon súlyos dolognak kell történnie!
Odaérve Joe és Nick fogadtak minket. A két jómadár még nem érkezett meg. Lehuppantunk a kanapéra, én kicsit távolabb a többiektől, igyekeztem lenyugtatni magam mielőtt próba lesz és élő bejelentkezés. De mivel sosem tudtam mesterien eltűntetni az érzelmeim arcomról Joe észrevette, hogy valami nincs rendben, így odajött faggatózni.
- Szia! Na mesélj mi újság? -csapott lábamra.
- Semmi...
- Húh hát ez egyáltalán nem hangzott valami bíztatóan. Na, kivele, mi a baj!? -úgy nézett a szemembe, hogy tudtam addig nem száll le rólam amíg el nem mondok mindent.
- Csak Tommy...
- Mit csinált már megint az a bolond?
- Összebunyózott két sráccal a suliban, mert zaklattak egy kiscsajt és Tom közbe avatkozott.
- És ebben mi a baj?
- Az, hogy Miranda mindezt végig nézte és valószínű most azt hiszi, hogy ez a mind megváltoztunk duma csak kamu volt. Mert ő már csak arra ért oda, hogy javában zajlik a ketrecharc.
- Áh már értem miért vagy ennyire ideges! Na és mi lenne ha megmagyaráznád neki, hogy mi történt valójában!?
- Ja mert az olyan könnyű mi? Így se akar szóba állni velem és ezekután... Már biztos nem fog beszélni velem annyit sem, mint most.
- Hát öcsém a ti kis „sztoritok" esküszöm beillene egy filmdrámába is! Nem akarjátok megfilmesíteni az életeteket? -nevetett.
- Ha-ha, roppanttul vicces...
- Tudom köszi! -paskolta meg karomat- Na lazulj el és próbáld kizárni a negatív dolgokat, nemsokára élőzünk!
- Igyekszem...
Szeretem Joe-t, olyan mintha a bátyám lenne. Mindig meghallgat és megvígasztal ha szükség van rá és tök jó tanácsokat ad! Lehet a kora miatt és mert sok dolgon keresztül ment már, nem tudom... De tény ő köztünk a legbölcsebb és a legjobb hallgatóság! Örülök, hogy a csapat tagja lett és megismerhettem!
Kb fél órával később úgyahogy sikerült lenyugtatnom magam és a két megtért bajkeverő is befutott végszóra, így elkezdhettük a facebookos élő bejelentkezésünket. Szokás szerint Nick nyitotta meg a kis „szertartást".
- Sziasztok! -üvöltött a kamerába- Nagyon örülünk, hogy ilyen sokan követtek minket és végig kíséritek a pályafutásunkat! Már ha lehet ezt annak nevezni? -nevetett- Mindenki itt van! -mutatta körbe a kamerával a nappalit, hogy a rajongók megbizonyosodjanak róla, hogy egyikünk se hiányzik.
- Hali! -intett Travis.
- Szevasztok-szevasztok! -kapálózott a mellette ülő Brad.
- Sziasztok, nagyon örülök, hogy itt lehetek! -Jimmy még egy puszit is küldött, hm milyen kreatív.
- Puszi mindenkinek! -Tommy szokásos módon kb millió ujjra puszit küldött és szivecskét mutatott kezeivel.
- Sziasztok! Köszi mindenkinek aki ma velünk tart és néz minket! Ezer hála! -összetettem két kezem, mintha imádkoznék.
Aztán beszélgettünk mindenféléről, válaszoltunk kommentekben feltett kérdésekre, viccelődtünk, vágtunk hülye pofákat és Nick bejelentette, hogy mikor fog megjelenni az első hivatalos videoklippünk. Majd mikor egy olyan komment jött az egyik rajongónktól, hogy mi vagyunk a hősei, Joe magafelé fordította a tabletet és csendre intett minket. Tudtam mondani akar valamit, kíváncsi voltam mi lehet az.
- Nagyon kedves tőled Harmione nevű felhasználó, hogy a hőseidnek tartasz minket! -puszit küldött- Most elmesélek egy igen csak friss történetet az egyik kedvencedről, Tommy-ról! -jaj ne csak ezt ne!- Ma egy igen csak hősies tettett hajtott végre. -óh istenem...- Képzeljétek ma ez a srác -húzta oda magához- megmentett egy lányt az iskolájában, két zaklató idióta sráctól! Igen ő! Igazán nagy dolog volt amit tettél, büszkék vagyunk rád! -ölelgették meg a többiek, én csak ledöbbenve ültem, hogy ezt most mért kellett.
- Kössz, köszi srácok de nem volt nagy dolog, légyszi ne csináljátok ezt! -mosolygott zavarában.
- Na lányok, ha legközelebb bajban lesztek csak hívjátok Tommy-t, ő segít rajtatok! -mondta kissé vicces hangnemben Travis.
- Na asszem mára ennyi volt! -állt fel Nick- Köszi, hogy velünk tartottatok és, hogy a rajongóink vagytok! Találkozunk egy hét múlva ugyanitt, ugyanekkor. Sziasztok! -mind elköszöntünk és vadul integettünk a kamerába.
Nem hittem el amit Joe tett! Miért kellett ez elmesélnie? Nem értem. Újra felment bennem a pumpa! Bár azt sem igazán tudom miért... Azonnal elvonultam az egyik szobába és magamra zártam. Nem akartam semmi mást csak egyedül lenni! De sajnos akaratom nem vált be, ugyanis alig öt perccel később kopogtattak az ajtón.
- Menj el! -kiabáltam ki.
- Nem megy, ugyanis itt lakom!
Remek már csak ez hiányzott... Pár perces tétovázás után kinyitottam az ajtót. Majd azzal a lendülettel ültem vissza az ágyra. Joe bejött és leült mellém.
- Mi bajod van?
- Még kérded? Most ezt mért kellett!? -mutattam a nappali felé.
- Mármint azt, hogy elmeséltem mit tett Tommy?
- Ja azt!
- Nem igaz, hogy nem jössz rá magadtól? -olyan tekintettel nézett rám, mintha nekem tényleg tudni kéne miért tette- Gondolkozz már egy kicsit! -ütögette meg halántékom- Mivel már mindenki tud róla gondolom holnap vagy a napokban ez lesz a suliban a téma, és ha Miranda nem is nézte a videónkat vagy nem követ minket akkor is értesül a hírről, hogy Tommy miért verte agyon azt a két barmot! Az ilyesmi általában nem marad titokban!
Ekkor esett le minden, hogy abszolút igaza van mindenben és már megint én voltam az idióta kisgyerek aki mindenen azonnal felkapja a vizet. Szuper... Egy újdonsült idióta lettem! Míly meglepő... Olyan szarul éreztem magam! Mindenért, azért mert kérdőre vontam, azért is mert a semmin felkaptam a vizet és mert gyerekesen viselkedtem, újra... Nem csoda, hogy nem vesznek komolyan...! Én se venném magamat! Egyszerűen hülye vagyok és kész!
- Na kapizsgálod már?
- Igen... Bocsánat! Hülye voltam, megint... Ne haragudj amiért így viselkedtem, egy barom vagyok!
- Ja kb! -rámnézett nagyon komoran majd elnevette magát, nem értettem- Nyugi csak viccelek, nem vagy az! Csak egy szerelmes srác aki próbálja összekaparni az önbizalmát. Csak szedd össze magad és hidd el a jutalom nem marad el! -állt fel- Na gyere te hisztigép, vacsorázzunk meg!
Azzal egy jóleső baráti ölelés után kimentünk a többiekhez és megkajáltunk. Nem volt kedvem hazamenni, így páran itt aludtunk.
Másnap a suliba érve alig tudtam leparkolni mert kb az összes lány odarohant. Csak araszolva és dudálások közepette tudtam csak megállni. A kocsiból szinte ki se tudtunk szállni, úgy körbe kaptak minket. Mindenki Tommy-val akart beszélni, képet csinálni amiért ekkora hős lett. Bár látszólag nagyon örült a sok sikoltozó lányoknak, de láttam rajta mennyire zavarban van! Sokan nem tudják milyen is ő valójában, mert csak a felszínt ismerik. Annak is csak a legtetejét! Ha igazán ismernék, ahogy én hát....sokan meglepődnének az biztos! Az igaz róla, hogy hirhedt nőfaló de senki sem tudja az okát, hogy miért olyan amilyen, csak én és a srácok. Igazság szerint volt régen egy lány akibe halálosan szerelmes volt, de komolyan! Még a régi sulinkban. Nem mondom nem volt rossz csaj, de a szeméből se nézett ki jól! Én mondtam is Tommy-nak, hogy ne kezdjen vele de milyen ha az ember szerelmes...? Se hall se lát! A csaj beetette, hogy mennyire szereti és odavan érte, de csak azért, hogy jól megalázhassa. A foci csapat kapitánya a lány pasija volt és ő is segített a csajnak ebben az átverésben. Szegény Tommy-t ez úgy megviselte, hogy napokig ki sem jött a szobájából, nem evett, nem járt suliba. Már azt hittem bekattan a végén! Aztán egy nap úgy jött suliba, hogy totál megváltozott, egy 180 fokos fordulatot vett az énje. Elkezdett rosszfiúsan öltözködni, úgy járt, mindenkibe belekötött és jól megagyalta Chuck-ot a csaj pasiját és összejött az összes pompon lánnyal a suliban csakhogy megalázza Emily-t! Azóta vannak neki ilyen egyéjszakás kalandjai! Mert fél újra szerelmesnek lenni és az újabb csalódástól. Ezért nem is kezd bele semmilyen kapcsolatba. Amit megértek teljesen csak... Szerintem ez hosszútávon nem lesz mindig jó! De ő tudja nem akarok beleszólni, ez az ő élete én csak támogatom és vele vagyok a bajban is!
Gondolatomból visszatérve egy ismerősen csengő motor zúgása hozott vissza. Egy metál fekete Audi gurult be a kapun és parkolt le tőlünk távolabb. Remek az az idióta Adam az, már csak ő hiányzott...! Kiszállt kocsijából és be kell valljam, ismételten jól öltözve jelent meg. De legnagyobb meglepetésemre nem egyedül volt, az anyósülés felőli oldalon is nyílt az ajtó. Majdnem padlót fogtam amikor Miranda szállt ki onnan. Ez a barom hozza be a suliba? Nem igaz, hogy szánalmas módon ráveszi arra, hogy hazafurikázza de még aljas módszerekkel eléri azt is, hogy behozhassa! Nem értem mit eszik rajta ez a lány...? Hiszen nem is olyan nagy durranás, mint amilyennek ő képzeli magát! Újra felment bennem a pumpa és a lábam magától kezdett el járni. Otthagyva Tommy-t és Jimmy-t a lányokkal, Adam irányába kezdtem el gyorsan haladni. Odaérve megálltam előtte -kb egy magasak lehetünk- igyekeztem minél magabiztosabb lenni.
- Te mit képzelsz magadról? -próbáltam nem kiabálni, nem akartam, hogy mindenki minket nézzen.
- Ho-ho-hó haver állj le! Mi bajod van?
- Mit akarsz te Miranda-tól!? -láttam a lány mennyire megvan döbbenve.
- Mit akarnék? Semmit csak behoztam a suliba, hogy ne kelljen a hidegben sétálnia! Különben nem hinném, hogy bármilyen magyarázattal tartozom neked! -lezárta a kocsit és el akart menni de én elé álltam- Haver most már kopj le!
- Hagyd őt békén ha jót akarsz magadnak! Hallottam a kis stiklijeidről, nekem hiába játszod meg a jófiút, tudom, hogy kicsit sem vagy az!
- Most már tényleg állíts magadon te kis pöcs! -kezdett ideges lenni, ez az mutasd meg ki is vagy valójában!- Semmi közöd hozzá mit csinálok Miranda-val! Tudtommal nem a barátnőd és soha nem is volt az! Nincs jogod idejönni és számonkérni! Vedd észre magad ember! Nem akar téged látni sőt beszélni sem hajlandó veled! Ébredj fel, hahó!
Megütögette a fejem amitől totál bepöccentem és behúztam neki. Nem tagadom, rohadtul jól esett! Bár meglepte őt hirtelen felindulásom de nem hagyta magát, visszaütött. Így a bunyó elkezdődött.