Az egész estés tombolás után hajnalban elnyomta az álom. Csak délután ébredt fel, de nem volt kedve senkihez. Elment sétálni a birtokukon és estig haza sem ment. Napokig ez ment, nem szólt senkihez csak tette csendben az otthoni dolgait. Anyja már nem bírta nézni ahogy szenved de nem tudta hogyan is segíthetne. Egyedül akivel beszélt az az öt éves huga volt, Emily.
Pár nappal később elmentek bevásárolni Eric-kel, de most Emy is elment velük. Az árruházba érve a kislány azonnal a játék osztályra rohant, Maya utánna.
- Emy gyere vissza! Most nem veszünk játékot! -érte utol.
- Kérlek Maya, csak ezt az egyet! -vett le egy babát a polcról.
- Nem lehet, túl drága! Gyere inkább veszek neked csokit!
- Csokit? Juhú!!!
Ugrándozva szaladt el az édességes részlegre. Ott középen megállva nagyon komoly gondolkodásba kezdett, hogy melyiket is válassza. Majd levett egy tejszínes csokoládét a polcról, amit elért. Odaadta nővérének és elindultak megkeresni Eric-et. Kis kutatás után meglelték őt a zöldségeknél. Beletette a kosárba a választott édességet és az útközben még összeszedett dolgokat. Majd együtt folytatták tovább a nagy bevásárlást. Kb egy órával később már a pénztárnál álltak, mikor egy érdekes dologra lettek figyelmesek. Hangos sikoltozás hallatszódott a hátsó sorokból és emberek tucatjai szaladtak előre vagy ki a boltból. Majd lövéseket hallottak és megjelent pár fekete ruhába öltözött maszkos férfi. Fegyvereikkel az emberekre mutattak és a levegőbe lőttek, hogy hagyják abba a sikoltozást. Mikor mindenki egy helyre csődült, akkor jött be kintről egy náluk kicsit magasabb és testesebb ember, aki szintén álarcot viselt. Valószínűleg ő lehetett a főnök.
- Mindenki nyugodjon le! Nem fogunk senkit bántani ha követik az utasításainkat! Hol a bolt tulaja? -kérdezett egy eladót.
- Hátul van az irodájában. -felelte a nő félve.
- Menj és hívd ide! -elindult a nő- Héj, de semmi trükk! Vagy különben megbánod te is és az emberek is!
A nő csak bólintott és hátra szaladt a főnökéért. Pár perccel később visszatért az oldalán egy negyvenes férfival, akin egy kicsit sem látszott a félelem bármilyen jele. Odament ahhoz a férfihoz aki őt kérette és megállt előtte.
- Itt vagyok, mit akar!? -kérdezte karba tett kézzel.
- Helló Jhonny, örülök, hogy újra találkozunk! Szerintem tudod mért vagyok itt!? Tartozol a főnöknek és neki már elfogyott a türelme. Most kéri a pénzét!
- Nem tudom most odaadni, nincs pénzem. Mondd meg neki, hogy pár nap és megadom az egészet!
- Már nincs pár napod, sőt semennyi! A főnök most kéri a pénzét, és ne akard azt beadni, hogy nincs pénzed! Tele boltod faszikám, ne mondd, hogy nincs bevételed ennyi emberből!? Ugyan... Csak nem akarsz átverni? -karolta át féloldalasan, kezében pisztollyal.
- Nem, dehogy akarlak átverni. De most tényleg nincs pénzem!
- Dehogy nincs! Menj és ürítsd ki a kasszákat! Biztos van benne annyi!
- Nem tehetem! Ki kell fizetnem a szállítókat!
- Úgy látszik még mindig nem érted! Hajjajj! -törölte meg homlokát- Ha nem tejelsz a főnöknek akkor nem lesz kinek fizetned, se szállítók, se alkalmazottak! Ez az egész a levegőbe fog repülni!
- Jól van jól van! Már is hozom a pénzt!
- Na ezt már szeretem!
Elindult a kasszák felé, kivette az összes pénzt amik benne voltak. Majd átadta, a rablók vagy behajtók megszámolták azt. De még mindig hiányzott így a hátsó széfhez kísérték a tulajt, hogy adja oda a hiányzó részletet. Közben a tömegben kuporgó emberek felhívták a rendőrséget, akik azonnal el is indultak. A szirénákat hallva a fegyveres emberek idegesek lettek. A főnökükhöz mentek, hogy valaki hívta a zsarukat.
- Na jó, had halljam, ki hívta ki a kurva zsarukat!? -kiabált a tömeggel, de senki meg sem szólalt- Rendben, akkor legyen így! -előhúzott egy kis gyereket az anyja kezeiből, aki kérlelte, hogy engedje el- Nem kérdem mégegyszer, ki hívta a rendőröket!? -a pisztolyt a fiú halántékához tartotta.
- Én! Én voltam. -lépett elő egy férfi a sorból, nem akarta, hogy baja essen a gyereknek.
- Áhh szóval te voltál, értem. -fogta a fegyvert és lelőtte, mindenki felsikoltott vagy összebújtak a félelemtől- Hát kár volt. Más is felhívta őket!?
Nézett szét az emberek között, de mindenki nemmel bólogatott. Majd pár másodpercre rá megérkeztek a rendőrök, több egységgel. Körbe zárták az épületet.
- Itt a rendőrség! Azonnal jöjjenek ki eldobott fegyverrel és feltartott kézzel! -mondta az egyikük megafonnala kezében.
A rossz fiúk kezdtek idegesek lenni, hogy hogyan fognak lelépni onnan. Hátra küldte az egyik emberét, de azzal jött vissza, hogy a hátsó bejáratnál is hemzsegnek a zsaruk, így arra sem mehetnek ki.
Maya vígasztalta kis hugát aki rettentően megijedt a helyzettől és a lövésektől. Eric eléjük állt, hogy ne essen semmi bajuk.
- Csshhh, semmi baj Emy, ne félj itt vagyok, megvédelek! -ölelgette a lányt.
- Úgy félek. Haza akarok menni!
- Még nem mehetünk. Itt kell maradnunk és meghúzni magunkat.
- Nem lehetne őket elküldeni? Apa meggyőzhetné őket!
- Apa? Kire mondod azt, hogy apa? -nézett meglepetten.
- Hát rá! -mutatott Eric-re.
- Emily ő nem az apád! -közben ezt Eric mindet hallotta.
- Tudom, de olyan sokat van velünk és anya is szereti. Megkérdeztem azt mondta nem baj, ha így hívom. -biggyesztette le ajkát.
- Eric ez igaz? -bökte meg a hátát.
- Micsoda? -fordult hátra.
- Jól hallottál mindent!
- Igen igaz!
- Mért engeded neki, hogy így hívjon!? Nem vagy az apja! -ripakodott rá halkan.
- Lehet nem a véremből van, de attól még ugyanúgy szeretem, ahogy téged is. Azért mert te ezt nem hiszed el! Ő engedi, hogy szeressem!
- Jah és mit ér vele? Lelépsz megint mint nálam és csak koppan egy nagyot! Tényleg ezt akarod?
- Nem fogok elmenni! Ezt már megbeszéltem anyáddal is, de ezt ne itt beszéljük meg! El kell mennünk!
- Na és hogy menjünk el? Ha nek vetted volna észre fegyverük van!
- Tudok róla. De nekünk is van egy fegyverünk!
- Mi? -felemelte kezét és megpörgetett egy érmét a levegőben- Mit akarsz tenni?
- Majd meglátod! -elindult előre.
- Eric ne... -utánna nyúlt de nem érte el.
Előre ment a rossz fickókhoz és egyenesen a főnökükhöz sétált és megállt előtte.
- Mit képzelsz mit csinálsz te itt!? -ripakodott rá.
- Ezt én is kérdezhetném! Mi jogon tartod fogva ezt a sok ártatlan embert? Ha jól tudom csak a tulajjal van problémád, akkor ők mért nem mehetnek el!?
- Mert ők a túszaim és nem mehetnek el!
- Na és miért? Nem is látták az arcotokat! Mitől féltek?
- A helyedben nem ugrálnék ennyire és visszamennék a helyemre.
- Az lehet. De nem vagy a helyemben. -mosolygott.
- Te kis...
Előrántotta a fegyvert és lőtt. Mindenki megijedt, páran sikítottak. Mikor odanéztek látták, hogy a férfinak semmi baja, sőt nevetve dobta vissza a töltényt a másik fickónak.
- Asszem ez mellé ment. Megpróbálod újra?
A szemben álló ideges lett és újra lőtt, kétszer is. De ismét nem történt semmi. A töltények a levegőben repültek.
- Most én jövök! -kacsintott.
Elvette tőle a pisztolyt és a fejéhez tette. Az emberei odamentek és ráfogták fegyvereiket, de Eric mindtől elszedte erejével és az összes pisztolyt a gazdájára szegezte. A boltban lévő emberek nagyon megijedtek, de rendkívül kíváncsiak voltak mi fog történni. Páran felvették mobillal a történteket.
- Na akkor, most, hogy tisztáztuk a dolgokat szerintem már elmehetnek az emberek ugye?
- I-igen persze, mindenki elmehet. -felelte félve.
- Remek, roppantul örülök neki! Kár, hogy idáig kellett jutnunk ehhez a döntéshez. Hallják emberek (?) elmehetnek!
Ekkor mindenki egységesen szaladt ki az épületből. A rendőrök kérdezgették őket mi folyik odabent és néhányan elmondták, hogy rájuk támadtak fegyveres rablók de egy ember lefegyverezte őket és segített rajtuk. De ők még bent vannak és lehet meg fogja ölni őket. A rendőrök nem értették hogy képes egyetlen ember tíz felfegyverzett rossz fiút egyszeriben leszerelni. Nem haboztak, berontottak.
Közben odabent Maya kérlete Eric-et, hogy hagyja abba.
- Eric, fejezd ezt be! Ne tegyél olyat, amit később megbánhatsz! -lépett hozzá közelebb.
- Hallgass a lányra, ezt még nagyon meg fogod bánni!
- Hallgass! Szerintem rohandtul nem vagy olyan helyzetben, hogy fenyegetőzz!
- Kérlek, hagyd ezt abba!
- Maradj ott Maya! Vigyázz Emily-re!
- Te kis mutáns aljadék! Ezért irtják ki a fajotokat, mocskok! -köpött egyet az egyik fickó.
- Ne merészeld mégegyszer ezt mondani! Most is ti támadtatok meg minket, nem fordítva!
- Mocskos kutyák! -köpött ismét, Eric pedig lelőtte.
Maya meghökkent és eltakarta huga szemét, ne lássa ezt a szörnyűséget.
- Még egy frappáns megjegyzés valakitől?
- Azonnal tegyék le a fegyvereket és kezeket fel!
Ekkor törtek be a rendőrök az árruházba és letartóztattak mindenkit. Eric ledobta az addig tartott pisztolyokat és eltávolodott a rossz arcoktól. Ekkor a főnök felkapta az egyik stukkert és lőni kezdett. A zsarukra, Eric-re és a lányokra is. Maya roppanttul dühös lett, mérgesen vette a levegőt. Előrelépett, állt egyhelyben pár másodpercre rá elkezdett remegni a föld, a polcokról az összes áru a padlóra hullott, az addig hibátlanul működő műszaki cikkek szikrázni kezdtek és egyszerre robbantak fel. A lány ereje visszatért és nem is akárhogy! Felkapta az összes bűnözőt és teljes erőből hol a földhöz, hol a falakhoz vágta őket. Majd elemelte a rendőröktől az összes bilincset és rájuk helyezte, majd egy csoportba dobta mindet. A bent lévő teljes harci szerelésbe öltözött rend őrei is totál lesokkoltak a látványtól. Magukhoz térve elfogták a rossz arcokat és kitaszigálták őket a lerombolt boltból. Megköszönték a lánynak a segítséget és elengedték őket.
Ahogy kifelé tartottak a boltból, Eric karba fogta Emily-t Maya pedig az oldalán sétált. A bűnözők hangosan ócsárolták az őket letartóztató tiszteket, a tévések akik időközben odamentek, mindent rögzítettek. Az egyikük kirántotta a rendőr tokjában lévő fegyvert és a lányra lőtt. Eltalálta és Maya úgy esett a földre, mint egy darab papír. Eric dühödten elvett minden egyes fegyvert amit csak lehetett és szitává lőtt mindenkit, aki csak bent volt. A nagy csatában néhány rendőrt is lelőtt és megsebesített.
Emily sírva tértedelt le tesvére mellé és kiabált, hogy segítsenek rajta. Eric kiszedte a lányból a golyót és próbálta a vérzést elállítani. A lány magáhoztért ugyan, de rettentő fájdalmai voltak. Az emberek alig tértek magukhoz a sokkból. Nagyon meglepődtek, hogy egy mutáns van ott és ezt tette. A kamerák mindent rögzítettek ami élő egyenes adásban ment le a tévékben. A kommandósok el akarták fogni Eric-et a tettéért.
- Menj! -súgta a lány.
- Nem hagyhatlak itt!
- Muszáj menned! Megölnek!
- Nem Maya, megígértem, hogy nem hagylak el! -fogta lánya kezét.
- Kénytelen vagy menni! Majd megtalálsz! -mosolygott, már amennyire tudott a fájdalomtól.
- Na és anyáddal és Emily-vel mi lesz?
- Ne aggódj, megértik. De menj! Siess!
- Megkereslek ígérem! -megpuszilta homlokát és elrepült onnan.
Az emberek tátott szájjal figyelték az eseményeket, alig akarták elhinni amit látnak. Közben a távolból hallható volt a közelgő mentő szirénája. Ami hamar odaért és azonnal hordágyra tették a lányt. A hugát is beültették a kocsiba, mivel Maya elmondta, hogy ő vele van és az anyjuk otthon van betegen. Értesítették az anyjukat, aki azonnal sietett a közeli kórházba. Még a mentőben a lány elvesztette az eszméletét. A mentősök küzdöttek az életéért, azonnal lélegeztető gépre rakták és igyekeztek elállítani a vérzést. Közben Emily halálra rémülten zokogott a kocsiban, egy ápolónő próbálta vígasztalni.
A kórházba érve azonnal a műtőbe vitték Maya-t, bár az orvosai nem tudták, vajon túléli-e ezt a súlyos sérülést.
18. rész
2021-01-23
Hozzászólások (0)