Teljesen elgémberedett végtagjaim már zsibbadtak a több órás földön üléstől. Mióta Jason idebilincselt felém se nézett. A nap is lemenőben van. Hangok szűrődnek fel lentről, némelyik igazán ijesztő, de meg nem tudnám mondani miféle hangok azok. Egyik oldalamról a másikra dőlök át, hátha úgy kényelmesebb, de egyik pozitúra sem az igazi, főleg a padlón elterülve. Már a fenekem is fáj a kemény parkettától.
A hold fénye világította meg az éjszakai tájat, halvány ezüst árnyalatot adva neki. Lassan éjfél én pedig még mindig le vagyok korlátozva. Álmos vagyok de annyira kényelmetlen ez a helyzet, hogy egyszerűen nem bírok aludni. Hirtelen lépteket hallok meg mire összehúzom magam. Az ajtó enyhe nyikorgás kíséretében nyílik ki és az első amit megpillantok az egy aprócska vödör. Az eddig tomboló férfi látszólag most nyugodt állapotban van, bár már semmi sem biztos. Lassú léptekkel közeledik felém és ül le velem szemben. Nem szólalok meg. Folyamatos nézésétől zavarba jövök, tekintete szinte égeti bőrömet, mégsem méltatom szóra. Bántott! Pedig megígérte, hogy nem teszi többet.
- Haragszol? -szólal meg tíz perccel később.
Kérdésére bosszúsan felhorkantok. Hogy lehet ilyet kérdezni!? Ki ne haragudna? Hiszen megígérte, hogy nem fog bántani erre mégis ezt tette velem!
- Sajnálom. -süti le tekintetét.
- Megígértél valamit Jason! Talán elfelejtetted? -bököm oda mérgesen.
- Nem. Tudom, bántottalak... Nem akartam hidd el, egyáltalán nem akartalak bántani csak...
- Csak így jött ki a lépés ugye?
- Ne haragudj!
- Elengednél végre? Már fáj mindenem. -jegyzem meg szarkasztikusan.
Sietve előveszi a kis kulcsot amit farzsebe rejt és végre kioldotta leszorított csuklómat. Végig simítok a felhorzsolt területen, jól esik végre szabadnak tudni szegény kezemet.
- Most már elmondod mi történt ma reggel? -ültem fel az ágyra.
- Félek elítélsz ha megmondom az igazat. -ült fel mellém.
- Nem az én dolgom ítélkezni mások felett. Szóval?
- Megbosszultam amit veled tett az a barom a táborban!
- Brian? -nem válaszolt csak bólintott- Mit tettél vele? -kérdeztem aggódva a választól- Megölted?
Hosszú percekig nem válaszolt, sőt még rám se nézett. Pólója aljával játszadozott vagy épp lábait lógatta. Kezdtem egyre idegesebb lenni! Féltem, hogy a válasz igen lesz.
- Csak azt kapta amit megérdemelt. -sejtettem.
- Na és a kocsi? Loptad?
- Csak kölcsön vettem.
- Jason ugye tudod, hogy a tulaja kerestetni fogja az autóját? Meg fog találni a rendőrség.
- Nem fog. Már rég elvittem innen.
- És hogy jöttél vissza? Olyan sokat gyalogoltál?
- Annyira nem vészes, nincs messze a város. -na végre!
- Ugye nem látott meg senki aki személyleírást tudna adni rólad? -tereltem el gyorsan a témát, nehogy feltűnjön neki ahogy elszólta magát.
- Nem, senki. Az ilyesmiről mindig gondoskodom. -állt fel.
- Mindig? -húztam fel szemöldököm- Hányszor csináltál már ilyet?
- Holnap pontban nyolckor lesz reggeli. Legyél ott időben!
Teljesen figyelmenkívül hagyva kérdésem ment ki szobámból. Elfeküdve az ágyon azon kezdtem el agyalni, hogy vajon mit csinálhatott Briannel. Csak abban tudok bízni -ha már meghalt- hogy gyors halála volt. Remélem azért még nem volt családja, gyerek, feleség stb!? Elég nekem ha egy ember halála szárad a lelkemen, nem hiányzik még a hozzátartozók gyásza is! Azt már nem viselném el, bár ezt se igazán... Megöltek egy embert, miattam! Hogy tudnék ezekután nyugodtan élni? Lehet egyáltalán?
A napok teltek. Épp szombat van. Jason ismét elment itthonról, természetesen jól bezárt mindent. Unatkozom! Mindig unatkozom. Bár nincs itt és nem lenne szabad de bekapcsoltam a tv-t. Valami idióta vígjáték ment, asszem az egyik horror film paródiája. Kapcsolgattam az adókközt és hirtelen az egyik hír csatornán állt meg a váltó. Eljátszottam a gondolattal, hogy megpróbálom feloldani a kódot, hátha sikerül. Beírtam a legalapvetőbb kombinációkat, mint az 1111, 4444 de egyik sem volt jó. Mondjuk hogy is gondolhattam? Biztos nem fog egyszerű számokat beállítani, beteg ő nem hülye! Írtam mindenféle számokat de természetesen egyik sem a helyes volt. Végül -fogalmam sincs miért- a saját születési évemet írtam be, és láss csodát, jó volt! Azonnal beadta az adást. Ez az én születési dátumomat írta be? Egyáltalán honnan tudta? Sajnos nem tudom a választ. Hátradőlve a kanapén végre megtudhattam mi folyik a kinti világban. Volt szó betörésekről, áremelkedésről, 1-2 gyilkosságról. Máskor ez csak untatna, most viszont nagyon is feldob! Végre van amivel kicsit úgy érezhetem, tartozom még ehhez a világhoz. A bemondó nő feltartva mutató ujját felhívta a figyelmet, hogy fontos hír következik.
* ~Kedves nézőink! Felhívás következik! A pár nappal ezelőtti kegyetlen gyilkosság áldozatának családja feljelentést tett a rendőrségen, gyilkosság elkövetésének vádjával, ismeretlen tettes ellen. Azóta birtokunkba került ez az ipari kamera által készített felvétel, amin mindenbizonnyal a gyilkos látható. -bár roppant halvány volt a kép és távoli is, de én azonnal felismertem, hogy Jason az. De akkor mi is van azzal a szöveggel, hogy ő figyel mindenre?- Az áldozat, Brian May családja, még mindig nem volt képes feldolgozni szeretett fiúk elvesztését. Az apa azt nyilatkozta kamerán kívül, hogy csak egy őrült lehetett aki képes volt ilyen kegyetlen módon végezni a fiával. Elmondása szerint a fia rendes ember volt, gyakran segédkezett nagybátyjának családi vállalkozásukban, mindenki szerette őt. Ezért kérjük aki bármit tud az esetről vagy esetleg felismerik a felvételen látható férfit kérem azonnal hívják a képernyő alján látható telefonszámot! A hatóság és a család is magas nyomravezetői díjjal jutalmazza azt aki segít a rendőrségnek kézrekeríteni az elkövetőt! Mindenkit fokozott óvatosságra intünk, ha tehetik ne hagyják el egyedül otthonaikat! Köszönjük a figyelmet, most pedig az időjárás!~ *
Hát mégis csak igazam volt. Megölte. Bár amíg nem erősítette meg szó szerint, halványan reménykedtem benne, hogy talán életben van és csupán egy kiadósabb verést kapott, de így már biztos vagyok benne. Az eddig is óriási bűntudatom most még nagyobb lett! Miattam halt meg, mert az ellenem elkövetett kis bakija miatt bűnhődött. De ha Jason megölte Briant akkor ez azt jelenti, hogy még Portlandben kell lennünk vagy ahhoz közeli államban. Hiszen Brian is ott lakott, asszem említette egy alkalommal valamelyik ebédnél. Már csak abban tudok bízni, hogy több áldozat nem szárad a lelkemen! Remélem már senkit sem nyírt ki! Kapcsolgattam a hír csatornákközt és szerencsére mindegyiken ugyanaz volt a kód, így már könnyen feloldottam azokat. Végül a CNN-en állapodtam meg, az általában mindig pontos és a legfrissebb híreket adja. Aggódtam, hogy lehet egy újabb áldozat, hiszen Jason most sincs itthon és már elég rég elment. De valami beszélgetős műsor ment, nem híradó. El akartam váltani de egy ismerős név megállított a cselekvésben.
* ~Whispering Valley. Erről az elmegyógyintézetről van szó doktor úr, ugye?~ *
Hallatszódott az igen csak deja vu szerűen ismerős intézménynév, ami rögtön a képernyőhöz tapasztotta a szemeimet és a füleimet is.
* ~ Köszöntök mindenkit! Steven Loray vagyok a CNN csatorna híradósa és élőben jelentkezem az Idaho-i orvosegyetemi tanszék piszhológia szakos rektorával, Dr. Harris Jorganel, és itt ül mellettem a Portland-i nyomozással megbízott helyettes nyomozó, John Travis. Üdvözlöm önöket!
~ Üdvözlöm Mr. Loray! -fogtak kezet mindnyájan.
~ Nos főorvos úr, jól említettem az imént az intézmény nevét?
~ Igen uram jól mondta. Onnan szökött meg az a beteg, akit több ember megölésével is vádolnak.
~ És mit gondol, mi lehet az oka, hogy sikerült megszöknie? Talán orvosi hiba vagy figyelmetlenség? -puhatolózott kicsit sem kedves hangnemben a riporter.
~ Nos erről nehéz véleményt mondani. Mivel én sosem voltam személyesen jelen a vizsgálatokon nem tudhatom mi történhetett Canadaban. De biztosan állíthatom a kollégáim nem hibáztak semmiben. Valószínű sikerült kijátszania az őröket és az ügyeletes ápolókat, így juthatott ki az épületből.
~ Értem. Most önnek tennék fel egy kérdést nyomozó úr. Mondja csak, mivel magyarázza azt a korábbi állítását, miszerint a szökött betegnek köze lehet a napokban történt gyilkosságokhoz? -hogy mivan!?- Ön szerint itt van az államokban?
~ Igen. Mint a nyomozás során is kiderült egy Vancouver-i középiskola tanárának adta ki magát. Ha addig sikerült itt elrejtőznie akkor most miért ne menne neki?
~ Elmondaná kérem mi történt egy hónapja abban a táborban? A nézők tudni szeretnék a részleteket.
~ Nos, a nyomozás érdekében nem oszthatok meg több információt, mint amennyit már amúgyis tudnak. Kaptuk egy telefonhívást miszerint egy férfit súlyos állapotban szállítottak kórházba. Kollégáim kihallgatták az áldozatot és kiderült korábban összeverekedett egy másik férfival a nemzeti park parkolójában.
~ Lehet tudni a verekedés okát?
~ Az áldozat szerint nem tett semmi rosszat csak beszélgetett egy lánnyal, ám ekkor ok nélkül rátámadt a táborozók felügyelő tanára.
~ Ez a tanár Jason volt ugye?
~ Igen.
~ A kiadott közlemény alapján a lány azt állította, hogy az áldozat Brian May, erőszakosan közeledett felé.
~ Igen ez így volt, szemtanúk is megerősítették.
~ Ez a lány az volt akit Jason elrabolt ugye?
~ Igen. Michaela Morgan a neve.
~ Forrásaink szerint az elrabolt lány pont abba a középiskolába járt ahol a beteg tanárnak adta ki magát, sőt a diákok elmondása szerint tanítványa is volt!? Maga mit gondol nyomozó, veszélyben lehet a lány? Árthatott neki Jason? -igen ártott nekem! Hogy veszélyben vagyok-e? Nos... nem mondanám. Ha meg akart volna ölni már rég megtette volna!
~ Nos ezt nehéz megmondani. A többszintes pszichés betegségei által természetes módon mindig fennáll a kockázat veszélye, ugyanakkor nem tudhatjuk elrablásának szándéki okát! Lehet azért adta ki magát tanárnak és játszotta el heteken át, hogy a lány bizalmába férkőzzön és elaltassa gyanúját.
~ Ezzel arra céloz, hogy kitűzött céllal szökött át a határon az államokba, csak azért, hogy elrabolja ezt a lányt?
~ Nem! Én azt mondom, hogy okkal tette azt amit tett. Kétlem, hogy az elejétől fogva az emberrablást tervezte volna, hiszen nem is ismerte a lányt. Nagyobb az esélye annak, hogy csak átmenekült ide a Canada-i hatóságok elől és bújkálása alatt akadt a fiatal lány nyomára.
~ Doktor úr ön mit gondol mi lehet az oka, hogy pont Michaela Morgant szemelte ki a gyanúsított és rabolta el? -ja ez jó kérdés. Miért én!?
~ Hát annak több oka is lehet. Legelső, mert meglátta őt és megtetszett neki, ezért magának akarta. Viszont fennáll az a lehetőség is már csak a Stockholm-szindrómából kiindulva, hogy egy korábbi kapcsolatából hasonlít a lányra az áldozat és azt hihette ő az, ezért rabolta el.
~ Rendőrségi forrásaink megerősítették, hogy Canadaban találtak a szülein kívül még két idegen holttestet a házuk hátsó kertjében. Ön szerint az a két áldozat a férfi korábbi barátnői lehettek?
~ Elképzelhető. Sajnos nincs tudomásom arról, hogy Jasonnek voltak-e barátnői és ha igen mi lett velük.
~ Nyomozó, ön mit állít?
~ Nos, egy esetről tudunk csupán, mikor egy iskolatársát elrabolta és heteken át fogvatartotta. A holttestére az Alberta állambeli Bonnyvilleben találtak rá az ottani kollégák. A lány családja szerint a fiú halálosan szerelmes volt a lányukba de az folyton visszautasította. Valószínűleg ezért is rabolhatta el, nem bírta elviselni a visszautasítást.
~ Értem. Akkor térjünk vissza a korábbi témára. Miből gondolja, hogy köze lehet a kegyetlenül meggyilkolt Brian May halálához és a rejtélyes tűzesetben életveszélyesen megsérült Harold Niel esetéhez? -hogy mivan!?
~ Nos, a kihallgatott diákok szerint Harold Niel lánya Zoe Niel és Michaela egyáltalán nem voltak jóban. Michaela barátai szerint Zoe folyamatos összetűzésben volt Michaelaval és többször is megalázta őt az iskola diákjai előtt. Miss Morgan elmondása szerint a barátainak, azért nem lép a tantestület semmit Zoe csínytevései ellen mert félnek az apja üzleti befolyásától. Ezért erős a gyanúnk, hogy Jason azért akarhatta megölni Zoe édesapját, hogy ne gyakoroljon befolyást sem az iskolai tanszékre sem pedig a lányára.
~ Mit gondol, megkísérli újra megölni Mr. Nielt?
~ Van esély rá. De felkészültünk, fegyveres őrök vigyáznak a kórházban az úr épségére és fokozott járőrszolgálat van érvényben az utcákon is.
~ Egy utolsó kérdés mert mindjárt vége a műsoridőnek. Van már bármilyen nyomuk ami elindulhatnak, hogy megtalálják az elrabolt Michaelat?
~ Mindennap keressük, mi is és a hozzátartozói is. De arról sajnos fogalmunk sincs, hogy merre rejtőzhettek el. Egy biztos az államokat nem hagyták el. Lezártuk az összes repteret és határátkelőt, megnéztünk minden kamera felvételt ami a repülőtereken, buszpályaudvarokon, határátkelőkön van sőt minden személyi járművet is alaposan átvizsgálunk. Még itt lehetnek valahol Amerikában, csak sajnos azt nem tudjuk hol. De a korábbi bűntetteket elnézve nem lehetnek túl messze Porlandtől hiszen Brian May halála után rögtön Harold Niel tűzesete következett. És kétlem, hogy Jason több napot utazott volna egy messzebbi államból csak azért, hogy megtegye ezeket, otthagyva egyedül Michaelat, kockáztatva a szökésének esélyét. Mindenbizonnyal alaposan szemmel tartja.
~ Értem. Nos köszönöm önnek nyomozó a közreműködést és önnek is doktor úr! Köszönöm a nézőknek, hogy ma is velem tartottak ebben az izgalmas riportban! Én is kérek mindenkit, hogy aki látja valahol ezt a lányt vagy ezt a férfit akkor azonnal hívja a rendőrséget! Egy élet forog kockán! Tartsanak velem legközelebb is! Steven Loray voltam!~ *
Hát ez sem egy mindennapi adás volt! Szóval mégis csak keresnek engem! Ez azért óriási megkönnyebbülést hozott lelkemnek. De a sokk miszerint Jason végezni akart Zoe apjával is, óriási volt. Nem is tudtam róla! Bár ő nem az a fajta ember aki beszámol az ilyesmiről. Meg kell emésztenem a hallottakat! Szóval okkal rabolt el és már a legelején kinézett magának... De miért? Igaza lehet a nyomozónak és hasonlíthatok a korábbi barátnőjére? Hirtelen azon kezdtem el kattogni vajon vele mi történhetett? Vagy arra hasonlítok akit megölt? Jesszus! Mivan ha igen? Ha én is visszautasítom, mint ő akkor engem is megöl? De ha az elejétől én voltam a célpont akkor ez azt jelenti, hogy már korábban is figyelt engem. Vagyis akkor... a biosz tanárom... Jaj Mr. Howard! Pedig őt úgy bírtam. Állj! Akkor ezekszerint az ő balesete sem volt baleset? Jézusom! Ez is az én lelkemen szárad! Kerekesszékbe kényszerült, miattam. El sem tudom képzelni milyen érzés lehet ez neki és a családjának. Nem tud szaladgálni az unokáival, elmenni motorozni -tudom mennyire szerette- és már semmi mást sem az életben. Mindez miattam... Mit ártottam én az égieknek, hogy ilyesmiken kell átmennem és elviselnem!? Hiszen olyan jó gyerek voltam mindig, legalább is nagyon igyekeztem. Nem ezt érdemlem. Jó tanuló voltam, soha egy rossz jegyem se volt. Nem jártam el soha otthonról, nem züllöttem, nem ittam -csak nagyon nagyon ritkán- sosem drogoztam, szófogadó voltam mindig. Erre mégis ezt kapom az élettől. Miért?
A ház előtt leparkoló autó zajára újra lezártam a csatornákat és kikapcsoltam a tv-t. A konyhába mentem, mint aki most ment oda inni. Töltöttem egy pohár narancslevet, csak a hihetőség kedvéért.
- Megjöttem! -nyílt az ajtó.
- Merre jártál? -igyekeztem minél természetesebb lenni.
- Hoztam neked pár dolgot.
- Nekem? -lepődtem meg- Mit?
- Gyere nézd meg.
Egész jó kedvű volt, egyfolytában mosolygott. A letett szatyrokban különféle ajándékok voltak. Virágok, ruhák, parfümök és néhány ékszer. Fogadni mernék egyikért sem fizetett.
- Ezt miért kapom?
- Engesztelő ajándék, amiért megszegtem az ígéretem. Remélem meg tudsz nekem bocsájtani?
- Nem kellett volna ennyi mindent hoznod.
- Ugyan ez mind semmiség ha végre elnyerem a bocsánatod. Holnap pedig nagy nap lesz, különleges dologgal készülök, úgyhogy kérlek ne gyere le délelőtt a földszintre.
- Miért mi lesz holnap?
- A születés napom.
- Oh. -na ez meglepett- Mennyi leszel?
- 25.
- Tényleg?
- Igen. Vagy olyan öregnek nézek ki?
- Ja, nem csak meglepődtem. De rendben, ígérem nem jövök le és köszönöm az ajándékokat!
- Szívesen. Vettem neked egy ruhát, szeretném ha abban lennél holnap.
- Persze. Ez a legkevesebb.
- Most menj próbálgasd fel amiket kaptál. Hétkor vacsi.
Tettem amit kér és elvonultam a szobámba. Tudtam holnap lesz az esélye annak, hogy végre megtudjam hol vagyunk és kiszedjem belőle miket tett amikről még nem tudok. Az elhozott alkoholos üvegeket nézve, úgy tűnt tervezi az italozgatást is, ami egy esély a leitatására. Talán holnap már szabad leszek!