Ahogy sétált a járdán belefeledkezett gondolataiba, olyannyira, hogy észre sem vette amikor egy fekete autó leparkolt mellette. Vonszolta magamellett apró bőröndjét és egyfolytában csak arra tudott gondolni, hogy vajon sikerül-e megoldania ezt a bonyolult helyzetet. Hirtelen egy tenyeret érzett meg vállán és egy hirtelen rántással valaki megfordította őt a saját tengelye körül. Megijedt! Azt hitte George vagy Sylvia talált rá és arra várt, hogy egy hatalmas durranással elsüljön a fegyver. De nem így lett! Helyette egészen más fogadta.
- Te normális vagy Lana!!?
A férfi szemei szikrát szórtak a dühtől, nem hitte el, hogy tényleg elment tőle a lány. Roppanttul mérges volt rá, legszívesebben felpofozta volna amiért ennyire felelőtlen és makacs, de nem tette.
- Miért jöttél el!? -rángatta meg enyhén.
- Nem maradhattam... Sosem viselném el ha miattam veszítenéd el az állásod... -lesütötte szemeit.
- Lana, kérlek... Tudod jól, hogy azt nem arra értettem! Nem a te hibád! Csak mérges voltam a kialakult helyzet és a reggeli kis bakizásod miatt. Mostanában eléggé stresszes vagyok és ez rajtad csattant. Ne haragudj!
- Ne, igazad volt. Hiszen mindenről én tehetek! Arról, hogy ilyen bajban vagyok, arról, hogy kénytelen vagy nekem segíteni és kb úgy mindenről! Biztos a múltban tettem valamit amiért most ez a...nevezzük sorsnak, vár rám.
- Gyere menjünk vissza és ott átbeszéljük! Nem biztonságos itt ácsorogni.
- Te menj csak haza, én nem tehetem meg, hogy továbbra is a terhedre leszek! Köszönöm, hogy eddig is ennyit segítettél! Hidd el sokat jelent.
- Lana ne csináld ezt! Gyere haza, velem! Nem vagy a terhemre és sosem voltál, bocs ha ezt éreztettem veled!
- Nem, nem emiatt! Csak nem akarlak veszélybe sodorni. Ha Mr. Jackson kiderít valamit kérlek értesítsetek!
Elhalkult és egy pillanatra a férfi szemébe nézett majd aprón elmosolyodva sarkon fordult és bőröndjét szorongatva indult el a korábbi irányba. A férfi nem hitte el, hogy mennyire makacs és önfejű ez a lány, nem tudta mihez kezdjen, hogyan vehetné rá, hogy térjen vissza korábbi búvóhelyére. Ahogy Lana egyre jobban távolodott nem tétovázott tovább, nekiiramodott és gyors léptekkel utolérte őt és megállva előtte tépte ki kezéből bőröndjét. Földhöz vágta a piros színű kis gurulós tárgyat majd egy erőteljes rántással magához húzta a lányt. Szorosan átölelte őt, kezeit a lány derekánál összekulcsolta és belefurta arcát a hosszú, barna hajába. Lana el akarta őt lökni de a férfi nem hagyta magát, tudta ha enged neki akkor talán sosem veszi rá arra, hogy vele tartson. Ezért minél jobban próbálta eltaszítani ő annál erősebben szorította magához a lányt.
- Kérlek gyere vissza velem! -kérlelte őt, hangja szinte könyörgő volt.
- Nem akarlak veszélybe sodorni!
- Már így is veszélyben vagyok. Akkor már nem mindegy? Legalább így megtudlak védeni! -tudta hiába keres kifogásokat akkor sem szabadulhat James-től, így nehezen ugyan de beadta derekát.
- Jó, legyen...visszamegyek. De ha komolyabbra fordul az ügy, ígérd meg nekem, hogy kiszállsz!
- Mégis hogy gondolod ezt!? Pont a legnagyobb bajban hagynálak magadra!?
- Igen! Vagy ez vagy nem megyek vissza hozzád! -emelgette kezeit, hogy válasszon.
- Jó, rendben...megígérem.
Visszasétáltak a kocsihoz és beszálltak. Útközben tettek néhány kitérőt nehogy kövesse őket valaki, majd hazamentek. Lana újra birtokba vette korábbi szobáját és miután megvacsoráztak aludni mentek.
Másnap James dolgozni ment, nehogy valakinek gyanús legyen a hiányzása. Addig Lana a házban maradt és az interneten kutakodott hátha talál valami hírt ami New Orleans-hoz köthető. Az egyik szünetben Becca felkereste tanárát, hogy barátnője felől érdeklődjön.
- Mr. Jang! Kérem várjon! -szólt oda neki az emeleti folyosón, megvárta a lányt.
- Igen Rebecca, mi a baj?
- Ja semmi, csak szeretném tudni hogy van Lana!?
- Hát a körülményekhez képest jól. Bár tegnap volt egy kisebb balesete de semmi komoly.
- Jesszus! Mi történt? -kérdezte aggódva.
- Magára öntötte a forró kávét. De bevittem a kórházba és ellátták.
- Júj szegény! Akkor azért nem jött be órákra...? Hm... -leesett neki, hogy tanárja miért nem volt bent tanítani.
- Igen. De ma már itt vagyok.
- Mondja csak van már valami fejlemény az ügyben?
- Mondhatni. Egy régi barátom segít nekünk, épp most is egy ügyben nyomoz. De most mennem kell az órámra, ne haragudj Becca!
- Persze menjen csak és sok sikert az ügyhöz!
Csak bólintott majd sietett tovább a következő terembe ahol órát tart. Az ebédszünetben felhívta Lana-t, hogy hogy van és mit csinál miután megbizonyosodott arról, hogy nem lépett le ismét megnyugodott. Miután letették alig helyezte zsebébe telefonját az már is csengésbe kezdett. Kevin hívta őt, Lana orvosa.
~ Szia! Mi újság? Mért hívtál?
~ Lana Thompson miatt hívtalak, tudod (?) a lány akit behoztál!
~ Igen persze. Mi van vele, baj van?
~ Öm... Nem igazán, nem mondhatni. Csak tudod néhány hete kaptam egy emailt egy lánytól, hogy egy ismeretlen nevű gyógyszerről küldjek neki infókat és ha tudok mindent mondjak meg neki, egy Rebecca Olson nevű lány adatait adta meg, hogy küldjem oda az adatokat. Azt írta valamilyen iskolai projekthez kell neki, azt hiszem biológia órára.
~ Na és ezzel most mire akarsz kilyukadni?
~ Arra, hogy Lana volt az aki küldte az emailt és a szer neve amit elküldött, egy szigorúan titkos kormányzati laboratórium egyik kísérleti gyógyszere. -James-t lesokkolták a hallottak.
~ És milyen fajta szer ez?
~ Hatással van az idegrendszerre. Egyfajta stimuláló szer, ami nagy befolyással van a szabadakarat és az emlékezésért felelős agyi részre.
~ Jézusom! -csapott homlokára- Na és te hogy hogy ennyit tudsz erről?
~ Tagja voltam a csapatnak akik kifejlesztették a szert.
~ Mi? Miért?
~ Mert felkért a kormány, hogy segítsek mivel jól értek az ilyesmihez plusz jól is fizetett.
~ És miért hagytad ott?
~ Nem hagytam ott. Egyszerűen leállították a kísérleteket mert túl veszélyesnek bizonyult az emberek számára. Túl nagy befolyást engedett az adott személy tudatára, így az könnyen irányítható és manipulálhatóvá válik.
~ Ha ez igaz, akkor egyáltalán minek kezdtetek bele?
~ A titkos szolgálat számára készült volna. Így akarták a kémeket és a kettős ügynököket kiszűrni és rávenni arra, hogy bevalljanak mindent és ahelyett, hogy börtönbe zárták volna őket törölték volna a tudatukat és újra nekünk dolgoztak volna.
~ Jesszusom ez iszonyú! Szörnyű mikre nem képesek az emberek... Na és öm hogy jön ide Lana? Egyáltalán honnan tud a szerről?
~ Na erről fogalmam sincs! De miután megvizsgáltam a kezéről leszedett szöveteket és elemeztem a vérét az eredmények szerint hatalmas mennyiségű Neutroticin van a szervezetében! Ez az a stimuláló szer.
~ Jézus! Akkor hát ezért nem tud visszaemlékezni mi történt vele a baleset előtt... Na és mondd csak Kevin, ez gyógyítható vagy van valamilyen ellenszere?
~ Hát amíg dolgoztunk rajta csak félkész sőt inkább negyedkész ellenszerek voltak. Rengeteg elemzés és kísérlet kellett volna ahhoz, hogy használható ellenanyagot alkossunk a szer ellen. De van ennél rosszabb hírem is.
~ Oh ne. Meg se merem kérdezni, de mi az?
~ Az eredmények szerint ez a Neutroticin sokkal fejlettebb és kidolgozottabb amit mi félbe hagytunk. Ez már a kész szer!
~ Akkor ezek szerint sosem fog tudni visszaemlékezni ki is volt valójában?
~ Fogalmam sincs. Ahhoz, hogy választ tudjak adni elemeznem kéne a vérében lévő sejteket, ami ha gőzerővel is dolgozom kb egy hét.
~ Szerinted sikerülne megtudnod az összetevőket?
~ Szerintem igen. De ez nem 100%, közel sem. Hozd be ma a lányt és veszek tőle vért aztán meglátjuk.
~ Oké, este ott leszünk! Kevin -tartott egy lélegzetvételnyi szünetet- köszönöm! Nagyon hálás vagyok neked, hogy ezt megteszed értem! -mondta teljes őszinteséggel.
~ Ugyan, ez a legkevesebb. Plusz engem is érdekel ki és miért fejlesztette tovább a mi szerünket!
~ Remélem sikerül kideríteni! Kössz mindent mégegyszer! Akkor este, szia!
Bontotta a vonalat. Teljesen el volt hűlve a hallottak miatt. Szinte fel sem tudta dolgozni mi történt. Tudta minél gyorsabban intézkedniük kell, hiszen ki tudja milyen hatással lehet a lányra az a szer! Lehet az emlékei hiánya csak egy jobb eset, lehetséges, hogy súlyosabb következményei is lehetnek. Minél előbb ki kell deríteniük az igazat!
16. rész
2021-08-31
Hozzászólások (0)