A belvárosba érve egy igazán puccos étterem előtt parkolt le limuzinjuk. NaRa feszengve nézte a tömeget ami a bejárat előtt tolongott, arra várva, hogy bemehessenek abba a jó drága helységbe. A kocsiban csupán Taehyung foglalt helyett mellette, a többiek más autóval érkeznek vagy már a megbeszélt helyeiken vannak. Amint a férfi kiszállt igazán sok ember rohanta le, hogy kezetfoghassanak vele és váltsanak pár szót. Tae, mint igazi úriember, kisegítette NaRat az autóból és szorosan magamellett tartva próbálta fenntartani a látszatot, hogy ők egy pár. Persze ez a lánynak kicsit sem tetszett, de kénytelen volt mosolyogni és jóképet vágni a dologhoz. Belekarolva a fiúba együtt lépték át az épület küszöbét. Bent az ember aki fogadja a vendégeket szinte pillanatok alatt termett Taehyung mellett, amint meglátta.
- Jó estét kívánok a vendégeknek! -hajol meg mélyen előttük- Melyik asztalt parancsolja uram?
- A szokásosat, két személyre! -feleli monoton hangon, mire az idősebb férfi a Tae karjába kapaszkodó lányra pillant.
- Áh értem. Magácska nagyon szép teremtés. Maga nagyon szerencsés, hogy ilyen bájos hölgyet tudhat magamellett fiatalember! -pillant a fiúra.
- Tudom uram, tudom. -paskolja meg a lány kézfejét látszatból.
- Kérem kövessenek!
Bólintva indultak meg a férfi után aki az étterem egy eldugottabb részéhez vezette őket, majd egy piros selyemterítővel letakart asztalhoz ültette le a párt. Elköszönve tőlük megígérte, hogy azonnal küldet hozzájuk egy pincért. Mikor ketten maradtak Taehyung ismét felvette szokásos stílusát.
- Na idefigyelj, vegyük át újra!
- Muszáj ezt? Nem kell százszor elmondani mit kell tennem, az első 99-et is megértettem. Nem vagyok analfabéta Taehyung.
- Nem érdekel! Akkor is átvesszük és te befogod a pofádat!
És újra elmondta neki mi lesz a dolga, és újra és újra. NaRa szemforgatva hallgatta végig ugyanazt amit már kismilliószor átbeszéltek. Miután elrejtett füleseikben hallották a jelentést, hogy mindenki a helyén van belekezdtek az akcióba. A lány a bárpulthoz sétált, amit jópáran végig néztek, lenge öltözéke miatt. Próbált minél kecsesebben mozogni és szexi lenni, annak ellenére, hogy fogalma sem volt hogyan kell csinálnia. Időközben a party is elkezdődött. Szólt a zene, az emberek táncoltak, a csinos pincér lányok ide-oda szaladgáltak az újabb pohár italokkal. Közben az összeült férfiak próbáltak jóféle üzletet kötni ismerőseikkel vagy éppen vadidegen emberekkel, igyekezve minél több pénzt kicsikarni a másikból. NaRa székében ülve szemfülesen figyelte a jelenlévőket, próbálta megfejteni vajon mit csinálhatnak, milyen lehet a munkájuk. Fejben mindenféle kistörténetet kitalált 1-1 idősebb férfihoz, hogy fantáziája szerint milyen lehet otthon és milyen az üzleti életben. Végül a fejben tévézését a fülesébe ordító Jin zavarta meg.
~ Itt a pasas! Megjött!
~ Jesszus Jin! Nem szeretnék halláskárosult lenni, halkabban kérlek! -kapott füléhez.
~ Uh bocsi ne haragudj. Megjött a pasas. Az ajtónál áll, fekete szmoking, kék ing.
~ Igen látom. -pillantott arra- Akkor kezdem.
~ Ügyes leszel tudom. -bíztatta Jimin.
Egy mosoly után felállt és kezébe fogva egy poharat, amiben azt se tudta mi van, elindult a célszemély felé. Közben morgott és idegesen lökte félre az embereket.
- A fene enné el azt a hazug pofádat, te aljas csaló! -emelte meg hangját- Hát ezért csaltál ide te szemét hazug!? -ordította.
Szinte minden szem rászegeződött, a célponté is. A férfi odalépett a lány mellé és udvariasan rámosolyogva fogta vissza kitörő dührohamát.
- Kisasszony kérem hagyja ezt abba! -ragadta meg karját- Jöjjön meghívom egy nyugtató italra.
- Kicsoda maga? -rántotta el kezét.
- A nevem Lee MinHo. Nyugodjon meg semmi hátsószándékom nincs az itallal kapcsolatban, csupán szeretném jobb kedvre deríteni. Egy magafajta gyönyörű hölgynek nem áll jól az idegeskedés.
Bólintva a férfinek követte őt a pultig ahol intve a pincérnek kért 1-1 pohár alkoholos italt. Az egyiket átadta a lánynak míg a másikba szinte azonnal bele is kortyolt.
- Na és mondja csak tartozik ehhez a szép hölgyhöz egy szép név is? -simított rá karjára.
- MinJi vagyok, Chwe MinJi. -fogtak kezet.
- Sejtettem. Egy gyögyörű név egy méggyönyörűbb lánynak!
- Ugyanmár, ne túlozzon Lee úr! -tűrt egy tincset füle mögé.
- Nem szokásom, ilyen témában sosem! Na és mondja csak, tudom semmi közöm hozzá, de megtudhatnám miért volt olyan dühös az imént?
- Csak az üzlettársam vagyis a volt üzlettársam miatt. Éppen egy nagy biznisz előtt álltunk erre fogta magát és egyszeriben kilépett az egyezségünkből. Odalett minden, a társulat, az a rengeteg idő és munka amit beleöltem ebbe a projektbe na és persze egy vagon pénz is. -húzta le egyszerre pohara tartalmát, a hatás kedvéért- Nem maradt más csak a sok mocsok és szar amit nekem kell feltakarítanom utánna!
- Annyira csak nem lehet rossz a helyzet?
- De sajnos az. Tudja az enyém egy sajátvállalkozás és a többihez elég kicsinek számítunk. Így az a kevéske befektető is akik eddig segítettek nekem, most mind el fognak pártolni mellőlem. Mert a társam egy kibaszott önző seggfej! -emelte meg hangját, próbálta hihetően eljátszani a vérig sértett üzletasszonyt.
- Mondja csak milyen vállalkozást akartak indítani a társával?
- Nos, éppen egy szállítmányozással foglalkozó cég igazgatójával lett volna itt egy amolyan nem hivatalos „tárgyalásunk” de mivel a társam, aki híres, kilépett így engem már meg sem hallgattak. Pedig pont egy ilyen befektetőre lenne szükségem, amolyan csendestársa. Az úrnak nem is kellett volna semmit tennie csupán aláírja a szerződést és minden hónapban bizonyos százalékot kapott volna a tengerentúli szállítmányozásokból.
- Értem. Mondja csak mivel foglalkozik a cége?
- Öm nos mi amolyan természetes anyagokból készítünk mindenféle termékeket. Arc és hajápolási termékek, fogyókúrás készítmények, sminkek és ilyen különféle termékek kaphatóak nálunk. Most, hogy kezdünk egyre híresebbek lenni és mivel már az interneten is egyre többen keresnek meg minket, sok megrendelésünk lenne külföldre is, amit sajnos nem tudunk véghez vinni mert nincs aki elszállítsa a legyártott kész terméket.
- Értem. Nos, igen ez elég nagy probléma.
- Hát az... S most csődbe fogok menni!
- Azért ezt nem hinném.
- De igen! De megérdemlem, az én hibám volt minden.
- Ezt hogy érti?
- Hát mikor úgy volt, hogy sikerül leszerződnünk ezzel a céggel elhintettem a megrendelőknek és a befektetőknek, hogy már szállítunk más országokba is. S most mindent sztornóznom kell. -borult a pultra drámaian.
- Mondja csak Chwe kisasszony, mit szólna hozzá ha azt mondanám, hogy én tudok önnek segíteni?
- Ezt meg hogy érti? -pillantott fel rá könnyes szemekkel.
- Tudja nekem is éppen egy szállítmányozással foglalkozó céghálózatom van. Mit szólna hozzá ha én társulnék az ön cégével?
- Ezt most komolyan mondja!? -pattant fel székéből.
- Igen, komolyan. Az üzlettel sohasem viccelek Chwe kisasszony.
- Jézus Isten! Lee úr... -ragadta meg karját lelkesen- Nem is tudom mit mondjak? Ez egy álom! Hálásan köszönöm! Nem is tudja, hogy mit tett most értem!
- Óh dehogyis nem! -villantott egy kissé félelmetes vigyort- Természetesen csak akkor állapodhatunk meg ha minden dokumentumot ellenőriztem.
- Persze ez természetes.
- Akkor esetleg tudna mutatni néhány iratot a cég adatairól, gyártási útmutatójáról, bevételéről, szabadalmakról stb? Hálás lennék érte.
- Öm... Az van, hogy... -vakarta fejét, nem tudta mit mondjon hirtelen- Tudja a... Nos szégyenlem de mérgemben lehúztam az egészet a wc-n. Tudja teljesen kiakadtam a társam hirtelen pártfordulására és nem is tudtam mit csinálok hirtelen.
- Igen ez érthető. Akkor mit szólna hozzá ha a jövőhéten eljönne az irodámba a papírokkal? -nyújtott át egy névjegykártyát.
- Jövőhéten? -pillantott rá. Nem akart újabb egy teljes hétig a birtokon tespedni, amíg alá nem írják a papírokat.
- Igen. Holnap elutazom Amerikába, üzleti ügyben és csak csütörtökön jövök haza. De péntek reggel nyolcra várom az irodámba!
- Rendben, ott leszek uram! Hálás vagyok önnek, hogy kihúz a bajból! Ígérem ön is jól jár ezzel.
- Óh, hát ebben én is reménykedem. -jelent meg arcát egy teljesen megmagyarázhatatlan ámde félelmetes vigyor- Akkor a jövőhéten várom! Addig is vigyázzon magára, nehogy valami udvariatlan alak magára tapadjon.
- Tudok vigyázni magamra.
- Meghiszem én azt. Viszont nekem most mennem kell. További szép estét a hölgynek. -csókolta meg kézfejét.
- Önnek is Lee úr! Akkor pénteken találkozunk.
- Már alig várom! Számolni fogom a perceket.
Amint eltűnt a férfi NaRa egy óriási sóhaj kíséretében huppant le a székbe és kifújta az eddig benntartott összes feszültségét. Közben fülesében hallotta ahogy a fiúk összepacsiznak és örömködnek amiért az akció sikeres volt.
Pár perc várakozás után megjelent Taehyung és amilyen hirtelen jöttek olyan hirtelen is távoztak az étteremből. A kocsiban ülve a fiúk nem győzték dícsérgetni NaRat a hihetetlen színészi tehetségéért és amiért sikerrel zárta az estét. Még YoonGi is elismerte, hogy szép munka volt, ami nála ez óriási haladásnak számított. A birtokra érve minden emberüknek elmondták a jóhírt és azt is, hogy elkezdhetik a tervük kivitelezését. Taehyung megbízta az egyik emberét, hogy a kamucégnek, amit csakis kizárólag erre a célra alapítottak, a papírjait MinJi nevére állítsák ki mivel ”ő a tulaj”. Majd leültek ünnepelni. Agust Hobi segítségével kipakolta az italos szekrényt és kb az összes üveg szeszesitalt az asztalra sorakoztatták. Legelőször Taehyungnak öntöttek, végülis ő a vezér, majd mindenki kapott szépen sorban, NaRa is.
- Emberek! -állt fel Jin székéből, hogy beszédet mondjon, mire mind felemelték poharukat- Ingyunk arra, hogy minden jól alakul és a tervünk sikerülni fog! És igyunk a mai estére, ami MinJinek hála abszolút sikerrel zárult! MinJire! -emelte meg poharát.
- MinJire! -kántálták egyszerre.
A lány nem látta pontosan de mintha Taehyung is mondta volna álnevét, bár nem volt benne biztos. Ahogy telt az idő az italok is egyre csak fogytak és mindenki igen csak bódult állapotban volt már. Páran elmentek szobájukba, volt aki csak a kanapéig jutott és YoonGi még az asztalnál kidőlt. NaRa is felbotorkált szobájába, bár ő nem ivott annyit.
Gondolta egy hideg zuhany jót tesz majd neki, így azonnal a fürdő felé vette az irányt. Amint végzett, sokkal jobb állapotba került ám még mindig érezte a benne tomboló alkoholt. Nem szokott inni, így az a három pohárka is jócskán betett neki. Kifésülve haját és leszedve borzasztó sminkjét végre frissen és tisztán bújhatott ágyba. Az már félreeső probléma, hogy ismételten a Kim birtokon kell lennie. Bár lehetne rosszabb is...
Amint kilépett a fürdőből sikoltva esett neki a falnak amint meglátta az ágyán elterülő alakot. Mellkasához kapva próbálta szabályozni légzését és szapora pulzusát. Amint ez sikerült óvatosan közelebb osont „vendégéhez”. Az ágyhoz érve hallotta azt a bizonyos horkoló hangot ami arról árulkodott, hogy bizony a férfi már az igazak álmát alussza. Próbálta felkelteni, böködte vállát de semmire sem ment vele, meg sem érezte.
- Ezt most komoly? -tárta szét karjait a plafonra meredve- Most hol fogok aludni? -suttogta magának kérdését.
Megkerülve az ágyat magához vette pizsomáját és mielőtt elindult volna akaratlanul is az alvó férfire pillantott. Aki most teljesen más fajta látványt nyújtott, mint ébren. Olyan nyugodt volt, olyan békés. Arca pedig már-már gyermeki. Vonásai teljesen kisimultak, nem volt mérges ábrázata, igazán kellemesnek mondható látványt nyújtott így. NaRa ajkai felfelé görbültek, amit nem egészen értett, hogy miért. A férfi horkantott egyet majd átfordult a másik oldalára. A lány számára eljött az idő, hogy távozzon a szobából. Így lassan, óvatosan lépkedett az ajtó felé. De egy halk nyöszörgésre megtorpant.
- Ne... -nyögött fel Taehyung- Sajnálom... Bocsáss meg JeongGuk... -nyögött újra és újra, hangja olyan volt mintha sírna- Az én hibám... Ne...
NaRa teljesen megmagyarázhatatlan okból megsajnálta a fiút, és érdekelte vajon kiről álmodhat, kinek a bocsánatáért esedezik annyira. Ki lehet az a JeongGuk? Ha jól értette a nevét. Taehyung újra és újra fel-felnyöszörgött mindvégig bocsánatot kérve, közben ujjaival már-már görcsösen szorította a párnát. A lányt egy egészen bizarr érzés járta át, szemei könnyesek lettek. Közelebb sétált a fiúhoz és leguggolva rásimított hajára, majd suttogni kezdett neki.
- Csshh! Minden rendben lesz, ne aggódj.
- JeongGuk... Ne, kérlek ne haragudj...
- Nem haragszik rád. -folytatta.
- Én öltem meg, én tettem. Sajnálom Guk... -nyögte fel hangosabban majd egy könnycsepp kicsordult csukott szeméből.
- Minden rendbe fog jönni Taehyung, ne félj. -simogatta haját.
- MinJi... -súgta a lány nevét, mire ő teljesen ledöbbent. Még sosem hallotta tőle, hogy így szólítaná.
- Itt vagyok, ne aggódj. -ajkai mosolyra húzódtak.
Tae fészkelődött egy kicsit aztán egy párnát magához szorítva teljesen elaludt. NaRa még ott maradt pár percig majd magárahagyva a részeg férfit kiment a szobájából, egy ideiglenes alvóhely után kutatva.