12. rész - Hol van Taehyung?

A napok lassan követték egymást. Nem sok minden változott, csupán annyi, hogy eljártam Tae-vel a legidősebb csapattag, Jin házába mivel mindig ott lógtak a fiúk. Azelőtt még sosem voltam ott, sőt azt sem tudtam, hogy Jin-nek saját háza van. Elég óriási volt az biztos, volt benne négy szoba, két fürdő, egy óriási nappali és egy kb szoba nagyságú konyha. Mivel V barátnője vagyok, ShinHe pedig Jimin-é így minket is gyakran hívtak oda „lógni". Igazi pasi barlang volt, csocsó asztallal, pingponggal és egy kosár palánkkal a hátsó kertben, plusz egy óriás medence is lapult a kert közepén.
Jungkook egy hétig nem jött suliba miután kihúztam belőle mi zajlik otthon. Bár nem állt szándékomban megbántani. De délutánonként találkoztunk itt Jin lakásán. De mindig félrevonult egy csendes sarokba és vagy fülét bedugva zenét hallgatott vagy olvasott egy könyvet.
A suli folyosóján sétálva belemerültem jegyzeteimbe, készültem az aznapi dolgozatra. Annyira nem figyeltem, hogy véletlen nekiütköztem valakinek. A papírok a kezemből a földre hullottak.
- Bocs ne haragudj, nem figyeltem! -böktem oda hadarva közben a papírokat szedegettem a padlóról.
- Azt vettem észre. -hallottam meg ismerős hangját.
Legugolt mellém és segített összeszedni a fecniket. Rápillantottam de csak hátát láttam és a tarkóját. Haja bogár fekete volt, szinte már-már csillogott. Tae nem lehet az, az ő hangja mélyebb. Egyszerre álltunk fel és mikor szembe fordult velem egyszerűen lefagytam a meglepettségtől.
- Jeong Guk. Tényleg te vagy az? -intéztem csodálkozó kérdésem a fiúhoz.
- Igen én. Talán megleptelek?
- Eléggé. Mi ez a fekete haj?
- Nem áll jól? -simított hajába.
- De, csak fura. -nem mondhattam, hogy nem áll neki jól hiszen az hazugság lett volna, talán ez a szín még jobban is illett hozzá mint a barna.
- Majd megszokod. -mosolygott.
Elindultunk a folyosón, fel a terembe. Lassan lépkedtem közben olvastam a jegyzeteket amik már összekavarodtak a földre hullástól. Igyekeztem a szövegre figyelni de elvonta a figyelmem a mellettem sétáló fiú. Engem nézett ahogy tanulok. Néha bele-beleolvasott a szövegbe.
- Nem jöttél suliba.
Jegyeztem meg miután felértünk az emeletünkre. Megállt a folyosó végén és a falnak támaszkodva egyik lábát felhúzta és úgy tartotta magát.
- Nem... -felelte elhaló hangon- De most már itt vagyok! -vette vidámabbra a dolgot.
- Örülök neki! -mondtam őszintén- Rossz volt téged úgy látni!
- Igen tudom, nem te vagy az első aki ezt mondja. De túlléptem rajta, elfogadtam a dolgokat. Már minden oké!
Nem mondtam semmit csak mosolyogva bólintottam. De valamiért az az érzésem támadt, mintha nem a szülei válásáról beszélne. De lehet csak nekem érdekes egy kicsit, mivel már régóta nem beszéltünk.
Suli után ismét Jin lakásán volt az egész banda. Épp valami nagyon vicces videót csináltak, amit a közös facebook oldalukra töltöttek fel és persze más közösségi oldalra is. Bangtan néven voltak mindenhol regisztrálva persze volt személyes oldaluk is, de az privát volt. Meglepett de volt követőjük, nem is kevés. Mondanom sem kell, hogy 90%-uk lány volt. De szerintem ez alapvető. Kb fél óra múlva már mindenki lenyugodott a videó okozta izgatottságból. Elfoglalták magukat mindenféle dologgal. Jimin és Yoon Gi a telefont bámulva nevettek, Nam Joon és Ho Seo pingpongoztak, Jin pedig a konyhában tevékenykedett, mint azt megtudtam róla remekül főz és szeret a konyhában lenni és igaza volt abban, hogy jók a kajái. Nekem mind ízlett amit csak megkóstoltam.
- Igen jól hallottátok! -hallottam meg Nam Joon hangját, amire odakaptam a fejem épp a telefon kamerájába beszélt, biztos újabb videó- Egy új dalt hallhattok tőlünk pontosan 25-én! Ez nektek a mi ajándékunk remélem várjátok!? Kövessetek minket és aki csak tud jöjjön el Myeongdong-ba a térre, mi ott leszünk! Sziasztok!
- Sziasztok! -kiáltottak a többiek is a kamerába.
Odasétáltam a srácokhoz oldalamon He-vel.
- Csak nem egy újabb fellépésetek lesz? -huppant le He Jimin mellé.
- De igen, a jövőhéten.
- Az klassz!
- Taehyung hol van? -kérdeztem a srácoktól.
- Passz... -nézett rám egy „fogalmam sincs" arccal Suga.
RM J-Hope és Jimin belekezdtek egy igen harcias csocsó csatába. ShinHe a laptopot vette birtokba. Bírtam a lányt, nagyon rendes mindenkivel akit szeret! Mióta Jimin-nel összejött egyszerűen sugárzik! Szerencsére ő afféle barátnő aki nem akaszkodik rá a pasijára. Tisztában volt azzal, hogy Jimin-nek a banda és annak tagjai ugyanolyan fontos, mint ő ha nem fontosabb. Ezért tudta jól, hogy hagynia kell a fiúkkal lógni, elmenni bulizni vagy 1-1 fellépésre. Talán ezért is szerette őt Jimin ennyire. Mondjuk én sem vagyok az az akaszkodós fajta, sosem voltam. Tisztában vagyok azzal, hogy mindenkinek kell a személyes tér. Ez jó példa erre mivel fogalmam sincs hol van Tae. Megláttam Kook-ot a nappali másik végében, gondoltam megkérdem tőle. Mégis csak legjobb haverok. Odasétáltam hozzá.
- Hali! -köszöntem kedvesen a fotelben ülő fiúra.
- Szia! Mizu?
- Semmi. Nem láttad Tae-t?
- Ö... Nem, asszem nem. -nézett körbe.
- Fura. Na mindegy. Mit csinálsz? -átnéztem a laptopon hátha megleshetem mit néz annyira.
- Csak igazítok az oldalamon. Most váltottam profil képet. -utalt a más színű frizurájára.
- Megnézhetem?
Nézett rám kikerekedett tekintettel, mintha csak a bankszámlája kódját kértem volna el. Odébb ment, hogy le tudjak ülni a karfára és felém fordította a laptopot. Megvizsgáltam az újonnan készített fotót s be kellett látnom, hogy igen csak jól sikerült. Még ilyen sosem mondtam egy fiúra sem, de egyszerűen dögös kép volt. Az éjsötét fekete haj, barna csillogó szem és ahogyan néz... Már értem miért van mindig más lány az ágyában. Hiába Tae-vel járok nem hazudhatom azt, hogy Kook rossz pasi lenne mikor nem az. Jól néz ki akárcsak V!
- Na? Szerinted milyen? -nézett rám.
Én elkaptam a szemem nem akartam, hogy észre vegye ahogya képernyőre tapadtam.
- Szerintem klassz lett! -mutattam like jelet az ujjammal- Nagyon jól áll a fekete!
- Köszi! -szája fülig ért.
Most biztos löktem egy nagyot az egóján, de nem zavart.
- Ami igaz az igaz! Kár tagadni... -vontam vállat.
- Te is csinálhatnál egy szexi képet a mostani helyett! Mégis csak Taehyung-al jársz! Kicsit lehetnél merészebb is!
- Kössz de nekem megfelel a mostani is. Akinek nem tetszik ne nézegesse az oldalam! -utaltam rá.
- Nem mondtam, hogy ne tetszene csak más jobb lenne.
- Hagyjuk.
- A fenébe már Suga! -kaptuk fel a fejünket a kiabálásra- Mi a francot csinálsz!?
Ripakodott rá Jin a túlzott jó kedvvel romboló fiúra.
- Már megint ittál? -ingatta fejét RM és lehajolt hozzá, hogy felsegítse a félig padlón terülő fiút.
Nam Joon és Jimin közre fogták a srácot majd bevezették az egyik szobába. Elég kínos jelenet volt. Sosem szerettem ha valaki iszik, olyan visszataszító és zavaró ha valaki részegen botorkál és azt sem tudja kinek mit mond. Bár azt tudtam, hogy a fiúk szeretnek bulizni és néha kirúgnak a hámból de még sosem láttam egyiküket sem részegen. ShinHe odajött hozzám.
- Nem megyünk Li? -láttam rajta, hogy kicsit megijedt, ő sem volt ehhez hozzászokva.
- De ideje lenne. -pillantottam telefonom kijelzőjére.
- Elvigyelek titeket? -ajánlotta fel Jungkook mi kedvesen elfogadtuk a fuvart.
He még elköszönt a pasijától s én nem tudva Tae hollétéről indultam el a kedves sofőrünk autójához. Beszálltunk és előbb ShinHe-t vitte haza, ő közelebb lakott. Búcsúzóul megöleltem őt és egy holnap találkozunkkal beszálltam vissza az anyósülésre. Bekapcsoltam a biztonsági övet és a kívülről sötétített ablakon bámultam a város fényeit.
- Min agyalsz annyira? -hallottam meg a mellettem vezető hangját.
- Semmin. Csak fura volt ahogy Taehyung egyszer csak eltűnt a videózás után.
- Biztos dolga akadt. -mondta semleges hangon.
- De azért szólhatott volna, legalább nem várok rá! -csaptam rá combomra.
- Hát igen ez elég bunkó dolog volt tőle! -értett velem egyet- Majd beszélek vele.
- Ne! -vágtam rá azonnal- Inkább ne, kérlek. Nem szeretném ha azt hinné, hogy ráakaszkodom és ellenőrizgetni akarom. Én nem vagyok ilyen! -ingattam fejem.
- Ez igaz. Túl jószívű vagy. -nevetett aprón.
- Ezt meg hogy érted?
Néztem rá értetlenül. De nem válaszolt csak leparkolt a házunk utáni háznál, nehogy a szüleim észrevegyék, hogy egy fiú kocsijából szállok ki.
- Kérdeztem valamit! -mondtam már idegesen, hajtott a kíváncsiság mire gondolhat.
- Majd máskor. Most sietnem kell! -utalva ezzel arra, hogy szálljak ki.
Ki is szálltam az autóból de elkönyveltem magamban, hogy ezt nem hagyom annyiban. Tudnom kell mért mondta ezt! Talán tud valamit amit én nem? Taehyung mondott netán neki valamit? Már nagyon ideges voltam, hogy miért mondja ezt!
A házba óvatosan léptem be és levetve csizmám és kabátom, lábujjhegyen osontam fel a szobámba. Már 11 is elmúlt, anyáék rég aludtak, szerencsémre. Átöltöztem valami kényelmesebbe és mielőtt elaludtam volna írtam egy üzenetet Jungkook-nak.
»Holnap beszélnünk kell! Tudod? A mait meg kell magyaráznod, ha már egy jelzővel illettél!«
Alig tettem le a készüléket már jelzett is, hogy írtak. Megnyitottam a kis pontocskát amin már Kook fekete haja világított vissza rám.
»Nem kell elmagyaráznom semmit, rájössz te magadtól is. Hiszen okos lány vagy!«
Tett a mondat végére egy csúfolódós fejet és egy nevetőset. Már abszolút nem tudtam mire véljem ezt. Lehet ők megértik egymást két szóból is és akkor is ha ilyen kódnyelven beszélnek, de én nem! Én már semmit sem értettem. De egyet biztosan tudtam, beszélnem kell Jeong Guk-al!