Hali mindenkinek, Miranda Hills vagyok, 22 éves végzős az Eminent Arts középiskolában. Filmrendező-producer szakon tanulok, nagyon szeretnék sikeres és híres filmrendező lenni! Ezt kb akkor döntöttem el amikor legelőször láttam a Halálos kitérő című film 5. részét, ami maga volt a gyalázat! A 4. még csak csak elment de ez az 5. betette a kaput! Az a borzalmas rendezés, ócska színészi játék és ha ez mind nem lett volna elég szemetszúróan látható volt, hogy mennyire kamu a film! A művér rózsaszín volt, a pasinak -akinek felvágták a combját- szó szerint majdhogy csak átlátszó volt a „bőre". Oké, hogy mű szövetek meg minden mű de azért ennyire... Ha már élethű filmet akar az ember akkor minden apró részletre figyelnie kéne a rendezőnek! Tudtommal egy olyan ember sincs akinek a bőre műanyag szerű és majdnem átlátszó! Ha van ilyen mutassatok már be neki!
Na szóval itt döntöttem el, hogy én is ezzel akarok foglalkozni és megesküdtem, hogy ha elérek odáig, hogy komoly filmeket csinálhassak, csak is kiváló minőségű, hibátlan filmet fogok kiadni a kezeim közül! Sem ócska művér, szó sem lehet lapos színészkedésről és a bakiknak nálam nem lesz helye!
Rendeztem már néhány kisebb rövidfilmet és 1-1 zenés videót, amikért kaptam is díjat. Ami persze nem rossz, hisz ez is szép teljesítmény, de úgy érzem ezeknél sokkal többre vagyok képes! Már alig várom az alkalmat, hogy egy igazán komoly, nagyra szóló filmet, videoklippet vagy bármi mást forgathassak! Bár nagyratörőek az álmaim, de minek játszak kicsiben ha nagyban is lehet nemde!?
Most is épp órán ülök és koncentrálok a tananyagra, azaz csak próbálok mivel a suli „sztárjai" nagyban nyomják az idióta szövegelésüket. Annyira irritálóak! Matthew és Tommy a két nagymenő és „álom pasik" legalább is mások szerint, épp arról beszélnek (jó hangosan) hogy mikor mennek próbára, melyik dalt adják elő stb stb. Ja, hogy még nem mondtam volna? Ők egy zenekar tagjai, összesen heten vannak -haha mint a gonoszok- egy másik sráccal aki a szomszédos osztályba jár. Három már fősulis egy meg nem tudom, őt nem ismerem csak mindig jár hozzájuk a suli elé és onnan mennek próbára vagy bejön ide a földszinti próbaterembe. A vezetőjük Nick, ő is idejárt de egy éve végzett szerencsére! Amíg mind a hatan idejártak maga volt a pokol ez a hely! De komolyan... Az idióta ribanc csajok minden áldott reggel sikongatva mint a félőrültek, szaladtak a fiúk elé, hogy egésznap rajtuk csüngjenek. Szánalom! Tőlük volt hangos minden emelet, egy szünet sem volt, hogy ne adtak volna egy „ingyen koncertet". Nagyon untam! De mióta a társaság fele elballagott innen mondhatni nyugodtabb a környezet, de persze akad még mikor a három jómadár előad 1-1 dalt a „rajongóknak". Matthew, Tommy és Jimmy a suli nagyágyúi minden csaj odavan értük, szerintem még néhány srác is. Legnagyobb szerencsétlenségemre kettejük az én osztályomba jár... De már csak pár hónap van hátra, azt már simán kibírom. Ha négy évet kibírtam, ez az egy már meg se kottyan!
Bár csak a humán órákra járunk együtt, mivel ők zenei szakra járnak én meg filmesre, de sajna épp az is túl sok idő amit muszáj velük töltenem.
Mint minden suliban, itt is vannak pompon lányok hiába művészeti suli, a tanárok szerint ez is művészi elfoglaltság, ha ők mondják... Bár szerintem inkább a lányok szánalmas próbálkozása arra, hogy magukra vonják a harcra éhes, tesztoszteronnal túlfűtött idióta pasik figyelmét, hogy minél többen rájuk akaszkodjanak és csak velük foglalkozzanak. Plusz némi öröm az egészben, hogy játszák a királynőt, a császárnőt így lerombolva az önbizalomhiányos lányok életképét arra, hogy kellhetnek egy srácnak, mert ha nem mindenki olyan, mint a hajrálányok akkor azok már egy senkik, egy láthatatlan idióták. Szép esélyek ugye? Ez van...ilyen a mai társadalom... Ha meglesz a szakmám és a fősulis diplomám esküszöm csinálok erről egy filmet! Hogy sok lány ne akarjon az olyanokra hasonlítani, mint a modellek, filmsztárok, 1-1 idoluk vagy esetleg, mint a suli pompon lányai! Mindig legyenek önmaguk és ne a társadalom által rájuk erőszakolni akaró eltorzult normát kövessék! Hiszen miért jó az ha mindenki egy barbie baba? Hiszen az csak egy műanyag bábú, egy plasztik! Így hívom a kis dívákat is a suliban, plasztikoknak! Igen, egy filmből jött de szerintem nagyon jól illik rájuk! Hiszen bár szépek kívülről, de belül egy üres műanyag bábúk és tudjátok mi a legszomorúbb? Hogy ez a jó, ez kell a pasiknak, de komolyan...és nem az olyan lány aki meg tudja különböztetni a rántottát a tükör tojástól. Ha van agyad egy senki vagy! Ez van, ilyen a világunk... Ugye milyen csudi jó!?
Na de térjünk vissza a valóságba! Angol óra... Huh... Unalmas, hiszen az anyanyelvem, csak tudok már írni és beszélni. Egyedül ülök a leghátsó padban, ahogy eddig az elmúlt négy év során is. Előttem egy lány ülne de ma hiányzik, így a pad üres. Még plusz három sor van előttem ott ül az osztálytitkár Ana, egy rocker srác Jack és Miley. Aztán nekem jobbra van még három padsor -mivel én az ablak mellett ülök rögtön- és legnagyobb bánatomra tőlem egyel lejjebb ül Matt és mellette Tom. Szóval elég közel ahhoz, hogy azt is halljam amit nem akarok. Bár nem igazán szokott értelmes témájuk lenni... Általában két dologról beszélnek, a zenéről és a csajokról. Ennyi... Ebben a két dologban kimerül a szókincsük. Mire újra végig hallgattam egy roppant érdekes és csodás történetet arról, hogy Tommy melyik lányt vitte ágyba, kicsengettek. Hála az égnek! Rohantam az ebédlőbe mert már meghaltam éhen! Nem tudom mi van ma velem, de zabálok, mint állat. Ez van, növésbe vagyok!
Leérve Sky-al találtam szemben magam, mondhatni ő az egyetlen olyan lány (rajtam kívül) aki nem állt be a társadalmi ranglista mögé. Így ezáltal ellehet mondani, hogy kijövünk egymással... Bár barátnak nem igazán mondanám, nem vagyok az a nagy barátkozós típus, sosem voltam! Inkább ő egy olyan személy, akivel szeretem elütni az időmet és akivel lehet normális emberi témákról is beszélgetni, nem csak pasikról, ruhákról, cipőkről és sminkekről.
- Milyen volt az órád? -kérdezte elém állva.
- Elment. -toltam félre, hogy végre kajához juthassak.
- Ennyi? -hangja csalódott volt, mért mit várt?
- Ja, ennyi.
Összeszedtem mindent amit a gyomrom üzent, hogy megkívánja enni majd a szokásos helyemhez sétáltam.
- Hány órád lesz még? -ült le mellém.
- Passz, asszem három. Mert?
- Csak gondoltam megvárlak.
- Ha akarsz... -vontam vállat.
- Na és mondd... -kezdett bele mondatába, hangja kissé félénk volt, már sejtettem mi lesz a téma- Milyen volt ma Tommy? -tudtam!
- Ugyanolyan, mint tegnap. Bunkó és gátlástalan.
- Mendi... Most mért mondod ezt!?
- Talán mert ez az igazság? -utánoztam hanglejtését.
- Pedig Matt és Tommy nagyon aranyosak és Jimmy is!
- Ja neked mindenki! Nick, Brad és Travis is aranyosak voltak! -ők a banda elballagott tagjai.
- Ha egyszer azok? Nem tehetek róla! Kár, hogy már nincsenek itt... -biggyesztette le ajkát.
- Már akinek! Légyszi hagyd abba az áradozást, szeretnék enni! És evés közben nem szeretnék rájuk gondolni, örülök ha nem látom őket!
- Jó jó, bocsi...
Gyorsan befaltam a kajáim, nehogy újra elkezdjen áradozni! Majd siettem rendezés órára. Gyorsan letudtam a maradék órákat és indultam haza. Kocsimba pattanva sietve hagytam el az iskola területét. Ahogy hajtottam kifelé észrevettem Nick-et aki a zenekar hiányzó részével tartott a suli felé, biztos próbájuk volt. Intettek nekem én is nekik majd gyorsan eltűntem onnan. Igen, szoktunk integetni egymásnak, de ennyi! Nem vagyunk „öribarik" és soha nem is leszünk! Amíg idejártak alig beszéltünk néhány szót az évek alatt. Hiába, nem vagyok az a társasági ember...plusz nem csípem az ilyen „menő" embereket. Emiatt és sok egyéb dolog miatt is a népszerűségem a béka segge alatt van, de ez így van jól! Lehet túl se élném ha én is a közkedvelt réteghez tartoznék...
Hazaérve gyorsan leparkoltam a házunk előtt. Kiszállva láttam, hogy apám megint egy újabb nőt lát „vendégül" nálunk. A kis pink autó sok mindent elárult. A házba érve erős, már-már émejítő parfüm szag csapta meg az orrom. Fúj!
Lepakoltam a cuccaim és a konyhába mentem, hogy igyak valamit. Amint kitöltöttem a kólámat egy kb 30-as körüli, olyan szőke hajú nő lépett be a helyiségbe, hogy szinte fénylett a feje. Tuti világít a sötétbe! Meztelen testét egy falatnyi köntös takarta el. Állj! Hisz ez az én köntösöm! Bazdki... Vehetek újat... Remek!
- Szia! Biztos te vagy David lánya!? -hangja elég nyávogós volt.
- Ja én. Te meg biztos a délutáni bige vagy akit apám hazahozott.
- Hogy micsoda?
- Semmi... -ittam bele kólámba- Jössz nekem 50 dolcsival!
- Miért?
- A köntösöm annyi volt! De úgy látszik el kell égetnem...
- Mért kéne? Nem vagyok replás!
- Lehet. De nem szeretem mások után felvenni a cuccaim. Ne aggódj ez lesz a harmadik köntösöm a héten, pedig még csak kedd van.
- Úgy érted hogy...? -biztos most esett le neki, hogy apám nem elvenni akarja.
- Bizony kincsem. Csak egy kis numera vagy semmi más! -kacsintottam rá majd szó nélkül a szobámba mentem.
Semmi kedvem nem volt jópofizni apám egy újabb idióta félórás nőjével. Inkább megcsináltam a leckét. Pár perccel később hallottam meg a kis hidrogén baba hisztijét, hogy apám mekkora seggfej, hogy őt csak kihasználta stb stb. Majd egy jókora ajtócsapódás és a nyávogós cicababa el is tűnt. Apám mérgesen rontott be a szobámba.
- Mit csináltál Mendi? -ezt a becenevet még anyu adta nekem kiskoromban.
- A leckém? -kérdeztem irónikusan.
- Tudod jól mire értem! Mért kellett ezt? -hadonászott kezével.
- Jaj azt ne mondd már, hogy nem jött jól? Hiszen úgy is lekoptattad volna! Akkor nem mindegy mikor hisztizik? Megkíméltelek egy újabb idióta magyarázkodástól.
- Nem akartam őt lerázni.
- Jajj azt ne mondd, hogy ez komoly lett volna? -tisztára felment bennem a pumpa.
- Hát lehetett volna több is egyéjszakás kalandnál...
- Ja, de csak lehetett volna... De nem úgy ismerünk téged aki leköti magát. Most ha nem baj folytatnám a házimat!? Tudod nekem még fontos az életem és a jövőm...
Nem mondott semmit csak szótlanul becsukta az ajtót. Én meg mérgesen vágtam földhöz a tollamat. Annyira elegem van már ebből! Mióta anya meghalt apa teljesen bezakkant. Először inni kezdett de miután volt egy szörnyű balesete abbahagyta. Most pedig kb 1-1,5 éve rászokott arra, hogy naponta más nővel állít haza, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Ami még nem is zavarna, hiszen férfi és köztudott hogy egy pasinak csak addig kell egy nő amíg ágyba viszi, de mindezt úgy teszi, mintha én nem is léteznék. Volt mikor arra értem haza, hogy a konyhapulton dugta a nőt és egyáltalán nem zavartatta magát mikor hazaértem. De hasonló volt a helyzet a nappaliban, a fürdőben sőt még a saját szobámban is. Már alig várom, hogy végezzek és elhúzzak innen valami jó messzi helyen lévő fősulira! Vissza sem jövök soha többé!
Miután kidühöngtem magam fogtam a laptopom és felléptem facebookra. Körbe nézegettem az oldalakat, csoportokat amikben benne vagyok. Mind filmes vagy rendezői csoport. Szeretek ott olvasgatni, szemezgetni 1-1 cikkel amit a tagok közzétesznek. Sokszor osztottam már meg én is videókat, kisfilmeket amiket én csináltam. Sokaknak tetszett és kérték, hogy tanítsam meg őket és avassam be a technikámba.
Mikor végeztem a böngészéssel gondoltam megnézem mi folyik a nagyvilágban. Nem is én lennék ha az első videó nem az lenne amit a B.A.T.W. az az Boys Against The World tett közzé. Ez az a banda amit Matt és a többiek alapítottak. Fiúk a világ ellen, hm...milyen kreatív... Nem szeretem nézni a videójukat, olyan erőltetett és túl...hogy is fejezzem ki magam...? Hát mondjuk úgy, hogy nem túl hihető ahogy élnek, ahogy előadják magukat, szóval nekem ez eléggé kamu szagú! Hogy eltereljem figyelmem inkább megkerestem a kedvenc horror filmem és megnéztem azt kb századjára. Inkább ez, mint a sok idiótaság a neten!
1. rész
2021-09-18
Hozzászólások (0)