Belépés
Elfelejtettem a jelszavamat

2. rész

2020-05-31

Az elkövetkezendő napok a megismerkedéssel, beilleszkedéssel teltek. Sky összebarátkozott vele egykorú vagy 1-2 évvel idősebb társaival. Szerencsére ő nem olyan lány, aki elzárkózik az emberek elől!
A legtöbb itt lakó, tanuló gyerek, tini, felnőtt rendesek voltak. Igaz köztük is akadt 1-2 olyan nem kívánatos személy, mint bármely iskolában, munkahelyen. Az lenne a csoda ha nem lenne ilyen. Az ott oktatók, tanárok is nagyon rendesek, türelmesek. Charles, Jane, Scott, Ciklon, Logen, Eric és még sok más.
Sokan kitűnnek a többiek közül az erős, ugyan akkor zabolátlan erejükkel. Az igazgató azaz Xavier professzor, őket egy nap tanítónak szánja, persze ha vállalják. Aki pedig végzett vagy nem szeretne tovább ott maradni, az nyugodtan távozhat. Ugyanis ez nem börtön, hanem menedék hely, azoknak akiknek segítségre van szüksége.
Épp egy fejlesztő órán vannak, kint a kertben. A tanulók ilyenkor mindig bemutathatják mit tanultak vagy mennyit fejlődtek. Itt nincs olyan, hogy rossz, ügyetlen, béna stb stb. Mindenki egyenlő eséllyel indul, ha pedig valami nem megy azon segítenek.
Kint volt mindenki a csoportból az udvaron. Charles a szokásos helyét foglalta el a kerekesszékével.
C:- Carly, kérlek mutasd be mit tanultál! - kérte meg a lányt, aki előlépett a sorból.
A lány képessége az volt, hogy nehéz tárgyakat könnyűvé tesz.
Ment ez szépen sorban, amikor Sky került sorra. Bár nagyon nem akarta, félt, hogy elront valamit.
C:- Skyler, kérlek! - mutatta, hogy lépjen előre - Most te jössz! Mutasd meg a többieknek, hogy milyen képességgel rendelkezel!
S:- Rendben. De mit csináljak? - páran halkan felkuncogtak.
C:- Bármit, amit szeretnél. Mi az erőd?
S:- Hát... Asszem én a négy elemmel tudok bánni. - vont vállat.
G:- Mind a néggyel? - kiabált be George.
S:- Igen. Miért? - nem értette, mi ez a nagy csodálkozás.
C:- Tudod, nagyon ritka az, aki a négy elem egyikével is tud bánni. Ugyan is a természet ereje hatalmas és nehéz uralni.
S:- Oh, hát én ezt nem tudtam.
C:- Semmi baj. De had lássam mit tudsz akkor! - a lány csak bólintott.
Ekkor neki kezdett. Először sötét felhőket hozott létre a telek fölött, amiből eső esett, dörgött, villámlott. Aztán az erdő felé fordult és hatalmas szelet keltett, ami csűrte-csavarta a fákat. Majd letérdelt és kezét a földre tette, ami remegni kezdett és megnyílt alattuk. Bezárta a rést. Végül pedig a réten lévő széna bálát gyújtotta meg, ami hatalmas lángokkal égett. Mindenki csak ámult, el sem hitték, hogy ez a lány ilyesmit tud, ilyen nagy erővel rendelkezik.
C:- Kérlek az órák után gyere be az irodámba! Beszélni szeretnék veled! - elsietett.
S:- Rendben.
Nem tudta mire vélni ezt a viselkedést. Olyan furcsa volt. Bár lehet ő ilyen. De honnan is tudná, hisz nem is ismeri!
Ahogy ígérte a nap végén elment az irodájába. Az ajtó előtt megállt, vett egy nagy levegőt és bekopogott.
C:- Tessék! - szólt bentről egy hang, ő bement.
S:- Itt vagyok, ahogy kérted.
C:- Remek, ülj csak le!
S:- Valami baj van?
C:- Nem, nincs. Csak szerettem volna beszélni veled egy kicsit. Megismernélek jobban, ha nem gond?
S:- Nem persze! Mire vagy kíváncsi?
C:- Mikor jöttél rá, hogy mutáns vagy?
S:- Öm... 14 voltam amikor először jelentkeztek nálam a jelek.
C:- Ez érdekes. Elég későn érő vagy. Más már gyerekkorában rájön, hogy „más" mint a többi gyerek.
S:- Az lehet. De nem mindenki egyforma!
C:- Igen, igaz. Na és mik voltak az első képességeid?
S:- A legelső az, asszem akkor volt amikor elmentem a nagybátyámmal túrázni. Sokat gyalogoltunk és éhes lettem. Pont egy kis bokor mellé ültünk le. Amikor hozzáértem hirtelen megnőtt és szeder lett rajta. Szerintem azért mert ételre gondoltam. Akkor nagyon megijedtem, nem tudtam, hogy ez miért van. De ma már nem lepődök meg semmin. - nevetett halványan.
C:- Na és ki tudja a családodból, hogy mutáns vagy?
S:- Csak a hugom, Lily. Miért?
C:- Csak, hogy esetleg nincs-e aki haragudna rád emiatt vagy üldözne!? Tudod itt van olyan diák, aki a családja elől menekült el, mert kísérletezni akartak rajta.
S:- Jesszusom! Nem, nekem nincs ilyesmi!
C:- Akkor jó, örülök. Na és a hugod? Neki nincsenek képességei, esetleg jelek rá?
S:- Nem nincs. Nem is lesz... - befogta a száját, mielőtt bármit mondhatna.
C:- Ezt meg, hogy érted? - nézett kíváncsian.
S:- Sehogy. Bocs de meddig tart még a vallatásom? Szeretnék elmenni Lily-hez! Két napja nem láttam.
C:- Persze menj csak. Igazából csak ennyit szerettem volna.
S:- Rendben. Köszi. Szia! - elrohant.
De nem a hugához, hanem a szobájába. Ahová bezárkózott. Belül korholta magát, hogy majdnem eljárt a szája. Soha senkinek nem szabad elmondania azt a titkot, amit csak ő és Lily tud! Amit már évek óta hordoz és ami, meglehetősen megnehezíti az életét.
Lily este meglátogatta és újra átbeszélték, hogy soha senkinek nem szabad elmondania, amit tud! Fogadalmat tettek.
Másnap újra kezdődtek az oktatások. De Skyler-nek egy más fajta órára is járnia kell, mert Charles úgy döntött, hogy mivel nagyon erős mutáns, nem hagyhatja kárba vesznie a tehetségét. Így elhatározta, ő fogja oktatni!
Eleinte fura volt neki ez a sok külön foglalkozás, de idővel megbarátkozott vele.
Eljött az őszi szünet. Bár igen csak szokatlan egy magán iskolában az iskolai szüneteket betartani, de ha nekik így jó. Ő csak örült neki. Olyankor aki akart haza mehetett, esetleg kirándulni vagy csak egész nap a szobájában pihenhetett.
Az egy hétre sokan el is utaztak. Többekközt Charles is. Senki sem tudta hova és miért. De persze nem is közli mindig ha elmegy valahova.
Ez idő alatt Sky úgy gondolta, hogy elmegy körül nézni. Igaz közel egy hónapja már, hogy itt van, de sok részt nem is látott ebből a nagy épületből.
Sok folyosó volt, tele képekkel, iratokkal, mintákkal. Érdekesek voltak mind. Némelyiket igen alaposan meg is nézett. Rábukkant egy titkos folyosóra, ami behálózta az egész intézményt. Aztán felment a felső emeletekre is. Ott talált egy ajtót ami fel, a tetőre vezetett. Nem igazán volt ott sok látni való. Egy kihalt kis tetőkert, törött cserepek és szakadt fólia.
Elképzelte milyen is lehetett amikor még tele volt élettel ez a hely. Gondolatban tetszett neki! Elhatározta, hogy ha lesz rá ideje rendbe hozza ezt a helyet, és egy apró kis zugot készít magának. Ahová eljöhet ha gondok gyötrik, ha a sok stressz felgyülemlik vagy ha csak egyedül akar lenni!
Visszament a szobájába és megtervezte, mit hogyan fog csinálni. Mivel szeretett rajzolni, és tudott is, először rajzban tervezte meg az új helyet.
A szünet alatt beszerezte ami kellhet. Virág magok, föld, új hálók és cserepek. Kint eldugta egy semleges helyen. Felment a tetőre és az ereje segítségével felreptette a tárgyakat. Majd neki látott a munkához. Persze némi segítséggel, ami önmagában rejlett. Mire mindennel végzett, a diákok visszaszálingóztak, ami azt jelentette, hogy vége a pihenő időnek! Charles is visszajött a „kiruccanásából". Kicsit frusztrált, volt ezért inkább nem is beszélt vele. Nem akarta, hogy a mérgét esetleg rajta töltse ki.
Lassan újra kezdődött a tanítás. Teltek, egymást követték a napok. Sky és Carly a két barátnő egyre szorosabb barátságot kötöttek egymással. Egyre több dologban vesznek részt, rábeszélik egymást 1-1 csínytevésre vagy csak épp együtt lógnak. Ami Skyler-nél elég meglepő dolog, mivel nem nagyon enged senkit közel magához. Ugyanakkor egy tanárral is jó barátságot kötött. Az pedig Logen volt! Meglepő, de nagyon hamar megtalálták a közös hangot és nem telik el úgy nap, hogy minimum egy órát ne beszélnének. És ez ma sincs másként. Épp kint ülnek a fa alatti padon. Igaz már hideg van, lassan közeleg a tél, de néha kicsit jó lenni a hidegben csak úgy.
S:- Na és milyenek szoktak lenni itt az ünnepek? Ugyanaz, mint máshol?
L:- Az attól függ máshol hogy ünneplik! Itt van egy nagy karácsonyi vacsora. Azután pedig egy ilyen bál féleség. Mindenki szépen kiöltözik, táncolnak majd az ajándékozás után mindenki haza megy. Már aki akar.
S:- Na és a fa?
L:- Mi van vele?
S:- Nincs?
L:- De igen! Közösen díszítsük fel. Ez Charles-nak nagyon fontos!
S:- És honnan lesz a fa? Kivágtok egyet?
L:- Ja általában úgy szoktuk. Miért?
S:- Csak gondoltam idén lehetne máshogy. De most ne hari lépek. Megnézem hogy van Lily. Nem baj?
L:- Nem. Persze menj csak! Szia! - ölelte meg.
Ő pedig sietett hugához. Átbeszélgették az egész estét majd, aludni mentek. Skyler pedig elhatározta, hogy beszélni fog Charles-al, és megosztja vele terveit és remélte, hogy nem zárkózik el tőle teljesen.

Hozzászólások (0)